Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Simonik Péter: A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében
A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében 111 A zsidóság gazdasági és társadalmi szerepvállalása Tatabánya elődközségeiben a 20. század első felében Simonik Péter (Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Kar, Győr) Az elmúlt években megjelent írásainkban kísérletet tettünk a mai Tatabánya elődközségeiben (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) élő zsidó népesség történetének különböző szempontú vizsgálatára. Kutatásaink elsődleges célja az volt, hogy a munkánkat állandóan megnehezítő és lelassító forráshiány ellenére megpróbáljuk rekonstruálni azt, hogy milyen okok vezettek a zsidóság letelepedéséhez, miként épült ki és erősödött meg a vallásgyakorláshoz nélkülözhetetlen intézményrendszer és milyen folyamatok vezettek a fiókhitközség hanyatlásához, végül pedig a helyi zsidó közösség felbomlásához. Az elődközségekben felvett születési, házassági és halotti anyakönyvekben rögzített adatok segítségével némiképp arra a kérdésünkre is választ kaptunk, hogy kik és milyen okból választották lakóhelyül Al- sógallát, Bánhidát, Felsőgallát vagy éppen Tatabányát. Az állami és az egyházi nyilvántartásokban szereplő információk feldolgozása révén betekintést nyerhettünk a helyi zsidó közösség tagjainak mindennapjaiba is. Megismerkedhettünk párválasztási és gyermekvállalási szokásaikkal, és kísérletet tettünk annak bemutatására is, hogy a társadalom modernizálódása miként alakította át az előbbiek mögött meghúzódó hagyományos zsidó értékeket és normákat. Jelen írásunkban ezt az „emberközelibb” megközelítési módot kívánjuk továbbvinni akkor, amikor az elődközségekben élő zsidóság társadalmi és gazdasági szerepvállalásával foglalkozunk. Elsősorban arra a kérdésre próbálunk választ keresni, hogy a mai Tatabánya területére különböző időpontokban érkező izraelita vallású lakosoknak mennyire sikerült beilleszkedniük a korabeli társadalomba. Kutatásunkban zsidónak tekintjük mindazokat, akiket valamely fennmaradt dokumentumban izraelitaként tüntettek fel. Mindez természetesen azt is jelenti, hogy az általunk zsidónak tekintett személyek közé olyanok is bekerültek, akik egyébként nem gyakorolták vallásukat, csupán felmenőik révén tartoztak ezen felekezet tagjai közé. Amennyiben tanulmányunk elsődleges célja a zsidóság beilleszkedésének vizsgálata, úgy módszertani szempontból is akkor járunk el helyesen, ha ezt a többség-kisebbség kontextusában vizsgáljuk. A többség a legtöbbször nem az alapján tekintett valakit zsidónak (ld. az ún. zsidó- törvényeket), hogy az illető vallásos volt-e vagy sem, hanem felmenőit vizsgálva jutott erre a következtetésre. Ennek megfelelően közömbös volt az is, hogy valaki magát annak tartotta-e vagy sem. A helyi zsidóság társadalmi integrációját alapvetően két tényező befolyásolja: egyrészt társadalmi, másrészt pedig gazdasági szerepvállalásuk. A rendelkezésre álló meglehetősen töredékes források miatt a kérdéskör komplex elemzésére nem vállalkozhatunk, de a fennmaradt dokumentumok alapján készített különböző adatbázisok segítségével rámutathatunk olyan jelenségekre, tendenciákra, amelyek véleményünk szerint azt jelzik, hogy az elődközségekben élő zsidósághoz tartozó személyeknek sikerült-e olyan eredményeket felmutatniuk, amelyek egyértelműen társadalmi megbecsültségük létét jelzik, vagy legalábbis arra utalhatnak. Véleményünk szerint egy kisebbség el- és befogadását nagymértékben befolyásolja, hogy a többségnek mekkora esélye van érintkeznie az adott kisebbség tagjaival. E tekintetben nem mellékes annak vizsgálata, hogy a két csoport tagjai azonos környéken élnek-e vagy elkülönülten, olyan foglalkozást űznek-e, amely lehetőséget nyújt a személyes tapasztalatok megszerzésére, vagy pedig nem. Ezen foglalkozások között vannak-e olyanok, amelyek gyakorlói eleve nagyobb társadalmi megbecsültségnek örvendenek, vagy pedig hivatásuk hatással van-e a többséghez tartozók életére. Mindezek miatt vizsgálnunk kell az elődközségekben élő izraeliták térbeli elhelyezkedését, foglalkozásszerkezetét, a helyi közéletben betöltött szerepét, valamint gazdasági teljesítményét. A rendelkezésünkre álló szűkös forrásanyag miatt a településszintű vizsgálatok elvégzésére nem minden esetben volt lehetőségünk. Mindezek részben azt is megmagyarázzák, hogy a többi községhez képest írásunkban miért kapott nagyobb hangsúlyt a felsőgallai viszonyok ismertetése. Az első zsidó családok az elődtelepülések területére a 18. század folyamán érkeztek. A korábban elnéptelenedett, majd a tatai Eszterházy család telepítési
