Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2015-2016 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 4. (Tatabánya, 2016)
Kiss Vendel: „…A magyar rögnek vér az adója és vér az ára” – Első világháborús hősi emlékművek állítása Tatabányán és elődközségeiben
Első világháborús hősi emlékművek állítása Tatabányán és elődközségeiben 105 Az emlékmű avatási ünnepségek protokollja országosan hasonló volt.25 Eltérések az ünnepségek méretében mutatkoztak, ami az emlékműállítást végző közösség, testület gazdasági-társadalmi szerepének a függvénye volt. Mindezt szépen mutatta a díszvendégek száma, a társadalmi hierarchiában elfoglalt helye. Az elődközségek esetében Tatabánya és Alsógalla ösz- szehasonlításánál látszik ez a legszebben, a két község között volt ilyen értelemben a legnagyobb a távolság. A korábban avatott tatabányai emlékműnél a társadalmi hierarchia csúcsán álló díszvendégek (királyi főherceg, főispán, MÁK Rt. elnök-vezérigazgató) megjelenése az avatáson nagyszabású, az országos sajtó tudósítását is eredményező ünnepséggel járt. Alsógallán a legmagasabb rangú díszvendég az állam részéről a honvédelmi államtitkár, a politika részéről az országgyűlési képviselő (a képviselő mind a négy emlékműavatáson részt vett) a közigazgatás részéről a vármegye alispánja és a járási főszolgabíró volt. Díszvendégként szerepelt a komáromi pénzügyigazgató is. Az emlékmű leleplezésénél Csébits Ignácz alsógallai plébános mondott avató beszédet. Szeretetre, megértésre buzdította a megjelenteket, kérve „büszkeséggel és szeretettel ápolják a 19 elesett hős emlékét, kiknek önfeláldozása példaként álljon minden magyar ember lelke előtt.” Kocsán Károly országgyűlési képviselő a tudósítás szerint „mély gondolatú és fájdalmas érzésektől áthatott beszédét” a vármegye képviseletében Palkovits László alispán „gyújtó hatású lelket megrázó beszéde” követte. A beszédeket követően történtek a koszorúzások. Koszorúzott a honvédelmi államtitkár, a vitézi szék, a tóvárosi helyőrség, a MÁK Rt. Bányaigazgatóság képviselője, az alsógallai r.k. egyház, Alsógalla község képviselőtestülete, a hadiözvegyek, hadiárvák, hadirokkantak képviselői, a levente egyesület, a gazdakör, az elemi iskola, az alsógallai kereskedők és iparosok köre. Az ünnep végét a szokott módon, a leventék díszelgő elvonulása zárta. Rendhagyó elemként a leventék után „felzárkózott négyes sorokban magyar ruhába öltözött alsógallai lányok” menete zárta az ünnepélyt. Az avatási ünnepélyt díszebéd követte pohárköszöntőkkel. A tudósítás szerint „a megjelentek a legjobb hangulatban és megnyugvással távoztak, mert ahol ily nemesen és mélyen érző emberek vannak, mint az alsógallaiak, akkor nyugodtan nézhetünk a jövőnk elé.”26 Utolsónak Felsőgalla község háborús emlékműve készült el 1929. június 30-án. A szoborállítás előzményeiről a községi iratok hiánya miatt itt sem tudunk semmit. A költségek jelentős részét itt is a MÁK Rt állhatta, hiszen a község lakosainak nagy része a bánya alkalmazottja volt. A bánya közreműködését bizonyítja, hogy az avatáson a vállalat képviseletében Rehling Konrád bányaigazgató volt jelen. 25 Az avatási ünnepségek menetrendjéhez: Somfay 2014, 138-142. 26 Tata-Tóvárosi Híradó 1927. szeptember 13. Az alkotó Zsákodi Csiszér István szobrászművész volt, több hősi emlékmű készítője.27 A felsőgallai emlékmű készítésénél felhasználta korábbi munkáinak kompozícióját. Ennél az emlékműnél látható a legjobban, hogy a művésznek volt egy alapterve, amelyen a megrendelők igényeinek megfelelően tudott változtatni.28 Az avatás a tatabányai emlékmű avatásához hasonló ünnepélyességgel történt. Az avatást itt is József főherceg végezte, ezért a vármegyei közigazgatás és a vállalat vezetése is a legmagasabb szinten képviseltette magát (vitéz Végh Kálmán honvédelmi államtitkár, Huszár Aladár főispán, Palkovits László alispán, Rehling Konrád bányafőtanácsos, Kocsán Károly képviselő, Troykó Béla főszolgabíró). A főherceg „hatalmas szárnyaláséi” avató beszédét követően a község bírája, Kábil Ödön vette át az emlékművet. Ezután a már ismert forgatókönyv szerint a többi emlékműavatáson is a résztvevő intézmények és társadalmi egyesületek koszorúzása következett. Az avatáson a bányászzenekar zenélt, és a leventék díszelgő vonulása zárta itt is az ünnepélyt.29 A felsőgallai hősi emlékmű a 40-es évek elején (Tatabányai Múzeum Fotótár) War memorial in Felsőgalla in the early 1940s (photo by Museum of Tatabánya/Photography Collection) 27 Zsákody Csiszér István munkásságához: ML 1. 1985,477. 28 Zsákodi Csiszér hasonló munkái: Káld, Jászszentlászló, Komárom. 29 Tata-Tóvárosi Hiradó 1929. július 13.
