Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Groma Katalin: A tatabánya-alsó-vasútállomási kora vaskori temető
22 Groma Katalin 1. kép: A temető a visszaazonosítás alapján l.fig.: The position of the cemetery based on the reidentification ebből a sírból is származott még további 5 kerámia, amelyek megérkezésekor már nem voltak azonosíthatóak. A feltárás során összesen 8 szelvényt nyitottak, ezekben azonosították az urnafészkeket. Egyetlen sírról - az 5. számúról - tudjuk, hogy az ásatási területen kívül, attól mintegy 90 méterre feküdt. Ezt a temetkezést a munkások találták, de előkerülésekor rögtön értesítették az ásatásvezetőt, ezért a kontextus jelentősebb megbolygatása nélkül lehetőség volt a feltárásra. A következő évben, 1962-ben az Archaeológiai Értesítőben egy rövid jelentés összegezte az ásatási megfigyeléseket: „Építkezési munkák során a bulldózerek egy nagy kiterjedésű urna temetőt pusztítottak el. A mentőfeltárás során már csak 16 temetkezés került napvilágra. A sírok 20-50 cm mélyek, és egy részük kővel fedett. A legtöbb gazdag edénymellékletet tartalmazott. A temető a Ha C- Ha D periódusra datálható8 A lelőhely jelenleg Tatabánya beépített belterületéhez tartozik, így az eredeti terepviszonyok megfigyelésére nem nyílt lehetőségünk, sőt a pontos helyszín visszaazonosítására is csak a Tatabányai Múzeum régészeinek segítségével történhetett meg.9 Az adatok térképre történt visszavetítése után elmondhatjuk, hogy a temető az Által-ér és a Galla-patak köKemenczei 1962, 258. (Az eredeti jelentés német nyelvű, itt saját fordításunkat közöltük). Kisné Cseh Julianna és Pál Gabriella közreműködését ezúton is köszönjük. zött emelkedő dombhát nyugati oldalán, az utóbb említett vízfolyás közelében helyezkedik el. A terület a vaskorban mocsaras vidék lehetett, de a Vértes és a Gerecse közelsége vaddal, valamint fa-, és kőnyersanyaggal jól ellátta az itt megtelepedő közösségeket.10 A SÍROK LEÍRÁSA ÉS A LELETANYAG KATALÓGUSA 1. sír (I. tábla 1-4.) Feltárás dátuma: 1961. szeptember 13. Temetkezési forma: Hamvasztás. Az emberi maradványok helyzete nem ismert. A mellékletek helyzete: Nem ismert. A sírban eredetileg 5 edény feküdt. Mellékletek: 1. Mély, füles tál (1. melléklet: I. tábla 1.). Kettőskúp alakú mély tál, amelynek erősen kiugró törésvonala magassága felső harmadában helyezkedik el. Pereme enyhén kihajló, nyaka hengeres. A nyak aljáról kiinduló szalagfül a vállra támaszkodik. Homokkal soványított, barna színű. Az edény felülete simított. M=20,5 cm; Szá=18,2 cm; Aá=9,3 cm. 2. Tálka (2. melléklet: I. tábla 2.). Fordított csonkakúp alakú tálka. Pereme alatt egy vízszintes, hasáb alakú fül ül. Homokkal soványított, színe barnásszürke. Az edény felülete simított. M=8 cm; Pá=18,4 cm; Aá=8,4 cm. 3. Fibula (3. melléklet: I. tábla 3.). Vas hárfafibu- la lábának és rugójának egy-egy töredéke. H|áb=4,9 cm; H =1,3 cm. rugó 4. Vaskés (4. melléklet: 1. tábla 4.). ívelthátú vaskés pengéjének töredéke. Erősen korrodált töredék. H=7,l cm; Sz=l,8 cm. 2. sír (II. tábla 1-8, III. tábla 1-8) Feltárás dátuma: 1961. szeptember 13-14. A sírgödör leírása: • Forma: A sírgödör formáját nem figyelték meg, a kőpakolás szabálytalan négyszög alakban jelentkezett. • Relatív mélyég: -35 cm Temetkezési forma: Hamvasztás. Az emberi maradványok a sírban szétszórva voltak megfigyelhetőek. 10 Kisné-Vekony 2002, 8.
