Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Kovács Éva: „Nívós múzeumpedagógia” Együtt az oktatási intézményekkel, önkormányzattal, szolgáltatókkal, civil szervezetekkel, múzeumokkal
220 Kovács Éva Zsuzsanna 2. Lazító gyakorlatok a cellaház hűvösében fekve a kolostor udvarában kerengve 3. Kézműves foglalkozások a gyógynövények illatával átitatott cellaházban, csendben, a munkában elmerülve természetes anyagokkal A foglalkozásokon kevés szóval és sok figyelemmel dolgozunk, ezáltal lehetőség nyílik az elmélyülésre, saját gondolatok, érzések és a csoportokon belüli új kapcsolatok keletkezésére is. A látogatók magukkal viszik ezeket az élményeket és hétköznapi életükben is keresik a csend, az egymásra és a környezetre figyelés gyakorlását, ami talán a legfőbb eredménye a foglalkozásainknak. A foglalkozások a Tatabányai Múzeummal karöltve jöhettek létre. Továbbra is számítunk gyümölcsöző kapcsolatunk folytatására. Izingné Pruzsina Rózsa: Múzeumpedagógiai órák a Bánhidai Szlovák Házban a Tatabányai Múzeum KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL A Tatabányai Múzeummal és múzeumpedagógusával való kontaktus mindkét intézmény számára fontos. Számtalan közös munka az együttműködés eredménye, amiből a 19. század helyi történéseit megidéző „Mi Fiebánk” című drámaóra sorozatot emelném ki. Az 1848-49-es magyar szabadságharc jól szemlélteti, hogy a népek egy közös cél érdekében milyen komoly és áldozatokkal járó összefogásra képesek. A szabadságharc vezérei és közkatonái között szép számmal akadtak lengyelek, szerbek, horvátok, osztrákok, szlovákok is. Közvetlen környezetünkben, Tatabánya elődközségének egyikében, Bánhidán, a templom akkori papja, Fieba József nyíltan hirdette hívei között a szabadságharc igazságát. Történetére épült az a - szlovák házban - megrendezett drámaóra sorozat, amin a Bánhidai Jókai Mór Általános Iskola (a szlovák kisebbség iskolája Tatabányán) összes tanulója részt vett. A gyerekek megélhették szlovák identitásukat a magyar történelemmel összhangban, elmondhatták érzéseiket, gondolataikat, szellemileg és lelkileg is felkészülhettek az ünnepre. A visszajelzések szerint egészen másképp viszonyultak az iskolájukban megtartott március 15-i ünnepélyhez. Ők kérték és hónapokig meg is tartották iskolájuk faliújságán a Fiebáról szóló képeket és írásokat. A drámapedagógia, mint módszer, a személyes szerepvállalás kapcsán átélhetővé tesz olyan helyzeteket, amit a gyerekek egyedül nem tudnak elképzelni, megérteni. Ennek köszönhetően ezek a múzeumpedagógiai foglalkozások nemcsak maradandó élményt jelentenek számukra, de az ismeretszerzés új, játékos s egyben érdeklődésüket fokozó módszerét is nyújtják. Reméljük, hogy a továbbiakban is folytathatjuk programjainkat, szolgálhatjuk közös céljainkat a Tatabányai Múzeummal. A múzeumok alaptevékenységei között egyre nagyobb hangsúlyt kap az őrzött tudásanyag újabb, a célcsoportoknak megfelelő átadási módszereinek kidolgozása, új utak keresése, a lehetséges közönség minél szélesebb rétegeinek megtalálása. Ennek érdekében a Tatabányai Múzeum több rétű múzeumpedagógiai foglalkozásokat valósít meg. Az iskolai tanmenetekhez kapcsolódó, kiállításainkra épülő s választható „múzeumi órák” az oktatást segítik, teszik élményalapúvá. Mellette olyan új, Tatabányához, gyűjtőterületünk településeihez vagy intézmények történetéhez, évfordulóihoz, programjaikhoz kapcsolódó foglalkozásokat szervezünk - gyakran az érintettekkel közösen vagy éppen kérésükre -, melyek az adott „ünnepnek” vagy „évfordulónak” köszönhetően egyszerre nagyobb közösség megmozgatására képesek. Közös szervezés, közös munka, múzeum- és drámapedagógiai módszerek alkalmazása, játékos élmény- és tudásszerzés, a múlt és a kiállítások iránt fogékony potenciális látogatók nevelése talán a legfontosabb kulcsszavai fenti tevékenységünknek. A fenti programleírások egyben visszajelzések is a közös munka eredményességéről, a múzeum, mint helyszín, a múzeumpedagógia, mint módszer, új felhasználási lehetőségeiről. Köszönjük együttműködő partnereinknek a méltatást és biztosra vesszük, hogy lesznek még közös sikereink.
