Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
A. Pál Gabriella–Kisné Cseh Julianna: Ós-, római- és Árpád-kori feltárások Vértesszőlős határában. Előzetes jelentés Vértesszőlős 92/2 lelőhely megelőző feltárásáról
12 A. Pál Gabriella - Kisné Cseh Julianna 3. Agyagtégla a telepről Ehhez, a korai periódushoz tartozott az I. és V. ház. Az I. nagyméretű, kétosztatú épület volt, alapozásának alsó kősorait találtuk meg. Az omladék- ként megtalált kőmennyiség viszonylag csekély volta vályogfalú épületet feltételez. A házból a kerámia anyag mellett egy vasmécses került elő. A terület egyik legmagasabb pontján feküdt, ahol a talaj leginkább erodált, a keskeny humusz réteg nem gátolta meg az intenzív szántás okozta bolygatást. A gödörház és az épület közötti részből, objektumokhoz nem köthetően került elő egy néger fejeket ábrázoló, domborműves, nagy, fekete tál néhány töredéke. Az V. ház a II. ház környezetében, attól eltérő tájolásban áll. Kicsi, egyhelyiséges ház kőalapozását figyeltük meg, sokáig összefüggést gyanítottunk a II. házzal. Északi oldala a IV-V. szelvény tanúfalába tartott, feltárását nem tudtuk befejezni. A II. számú épület három osztatú, kisméretű ház. A bejárata a ház nyugati oldalán található, előtte könnyű szerkezetű „előtető” cölöphelyeit találtuk, környezetében kőből rakott kerítés töredéke és egy kút részlete került feltárásra. A II. házzal egyidősnek gondolt III. ház az ásatási terület déli szélénél feküdt. Az épület helyiségeinek számát bizton megmondani nem tudjuk, mert déli vége teljesen megsemmisült, csupán a sarkokon néhány csonk utal a további folytatásra. Belőle rengeteg kerámia, terrazzo padló nyomai kerültek elő. Az egyik helyiségben megfogott, T-alakú fűtőcsatornát fűtő kemence a szomszédos, kelet felé nyitott helyiségben volt. A IV. épület korban a legfiatalabb, egészen biztosan kőalapozású, vályogfalú épület volt, innen vályogtéglát is sikerült rögzítenünk. Tároló funkcióját bizonyítja a környezetéből előkerült malomkő, valamint a fal mellett, a padlón fekvő nagyméretű tárolóedény. Ez az egyik olyan épület, amelynek teljes feltárására nem került sor, de annyit biztosan kijelenthetünk, hogy az épületet átépítették, a kelet-nyugati tájolású helyiség falának irányát meg is változtatták. Népvándorlás kori használata feltételezhető.26 Az ásatási területtől délre széles kőalapozás jelentkezett. A két, egymással merőlegesen futó fal által határolt jelenség nagy része a vasút építésének esett áldozatul, kutatására nem volt lehetőség. A római kor időszakához tartozott még a II. ház körzetében, az ásatási terület nyugati szélén megfogott szemétgödör, és a IV. szelvényben feltárt, talán „hűtőgödörnek” meghatározható objektum, ahonnan egy gemmás vasgyűrű is előkerült. Mind a bronzkori, mind a római rétegeket részben bolygatta néhány Árpád-kori objektum. Az Árpád-kori réteg csak részben fedi a korábbi nyomokat. A település teljes kiterjedését a korábbi években, a szomszédos területeken folyó feltárások eredményeinek összevetéséből várhatjuk (Vértesszőlős- Sztrádapark, Vértesszőlős - I. számú főút). Kérdés, hogy állhat-e fenn kapcsolat a Tatabánya-Felső-Rét- föld elnevezésű lelőhellyel is. Erről, az Által-ér túlsó oldalán, lelőhelyünk környezetében található területről is előkerültek római és Árpád-kori településnyomok, bár különböző intenzitással. Ott a korai leletanyag tűnik jelentősnek, a későbbi időszakot, a 12-13. századot lényegesen kevesebb töredék képviseli.27 Vértesszőlősön, a bizonyosan Árpád-korinak tekinthető jelenségek száma 19. A félig földbe mélyített házak, tűzhelyek mellett említést érdemel két, egymás közelében előkerült, szájjal földre fordított, objektumhoz nem köthető fazék. A házak két kisebb, kettes-hármas csoportban, egymástól északdél irányban húzódva helyezkedtek el. Lekerekített négyszög alakúak, háromban kemence nyomát, az Á/9 objektumban (Str.126) a ház déli oldalán, feltehetően a bejárat nyomát rögzítettük. Átlagos méretük 3-4 méter körüli. Viszonylag sekélyek (23-30 cm), egy esetben, az Á/ll. objektum alján (Str.0229) tapasztás nyomait tártuk fel. A házakból jelentős mennyiségű állatcsont, kerámiatöredék, vaseszközök töredékei kerültek elő. A bizonytalan korú jelenségek egy része még feltehetően ebből a korszakból származik. Többször megfigyeltük, hogy a bronzkori sírok külső kőköreihez kapcsolódnak platnik, részben felhasználva a korábbi köveket. Bár leletanyag nem mindenhol került elő, a jelenséget ehhez a korszakhoz soroltuk. 26 Csikó 2014. 27 László 2001,19.
