Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2013 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 3. (Tatabánya, 2013)
Tokai Gábor: A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában
A Kárpát-medencére vonatkozó ismeretek Hérodotosz korában 127 mozdult el, ill. terjedt ki, a források logikusnak tűnő egymás mellé helyezésével pedig Hérodotosznál még keletebbre (jóllehet a Rhipaia nevet nem, csak a hüperboreoszokat említi). Közvetve azonban még a hüperboreoszok ajándékának nála megőrződött útvonala is az Adria-vidéki eredetet támasztja alá. A Kr. e. III. században, amikor az Alpok létezése nyilvánvalóvá kezd válni, több szerző is felismerni véli (bizonyára a korai források elemzése nyomán), hogy a korai források Rhipaia hegysége valójában ezt a földrajzi alakulatot takarhatta (Megaszthenész, Prótarkhosz, Eratoszthenész, Mnaszeasz),245 s azt sem zárhatjuk ki, hogy ebben a két név hasonlósága is szerepet játszhatott. Ezt az elképzelést utoljára a tudományos földrajz egyik utolsó képviselője, Poszeidoniosz (Kr. e. II—I. sz.) vette elő - nyilván elődei nyomán -, aki a Rhipaia hegységet az Alpok egyik peremhegységével, a Sváb-Alb-bal azonosította .246 A Rhipaia és hüperboreosz nevek etimológiájára, valamint a mítosz kialakulására számos elmélet próbált magyarázatot adni,247 amelyekből most csak a legismertebbekre térnénk ki röviden. Kiessling szerint a Rhipaia hegység puszta asztronómiai fikció, amellyel a korai időkben próbálták a nappalok és éjszakák váltakozását megmagyarázni .248 A Rhipaia nevet Bolton az Alkmannál és Szophoklésznél megőrződött Rhipán alak miatt a rhipón orosz ,a viharos (északi) szelek hegye összetételből próbálja származtatni, a rhipé Boreao kifejezés ugyanis már Homérosznál is előfordul,249 de Kiessling szerint a hegy nevét már az antik grammatikusok is a görög rhiptein és rhipé szavakból vezették le,250 mivel a hagyomány a Boreasz, az északi szél eredetét a Rhipaiába helyezte.251 Az ókorban általános vélemény volt, hogy a hüperboreosz név jelentése ,a Boreaszon túli’, azaz a hegységből fújó északi szélén túli.252 A modern kutatók ezt általánosságban naiv népetimológiának vé245 Daebritz: Hyperboreer, 277.; PARTSCH: Alpes, 1600.; Kiessling: Rhipaia őré, 912. 246 F. Gisinger: Geographie, 635. vő. Kiessling: Rhipaia őré, 909-910. 247 A hüperboreosz név etimológiáidra ld. Daebritz: Hyperboreer, 259-261., a kultusz eredetére és néprajzi kapcsolataira: 267-268. 248 Kiessling: Rhipaia őré, 847., 855. 249 Bolton 1962,42. 250 Kiessling: Rhipaia őré, 855. 251 Említi Damasztész (frg. 1), Plutarkhosz (fluv. 14.5) szerint a Boreasz egy barlangban születik, a Tanaisz forrása vidékén, ld. Bolton 1962, 39-40., 45. 252 Elsőként Aiszkhülosznál (frg. 195) jelenik meg, ld. Kiessling: Rhipaia őré, 877-878. lik, a legáltalánosabban elfogadott magyarázat szerint pedig az indoeurópai girí, gairi, giré, gora ,hegy’ jelentésű szavak alapján a nép nevének értelme Megyen túli’.253 Véleményünk szerint azonban ha elfogadjuk, hogy a hüperboreoszokról szóló legenda az Adria vidékéről származik, a kérdés rögtön természetföldrajzi magyarázatot kap. Az Adria vidékének lakói számára meghatározó jelentőségű a viharos északi szél, ami a tengeri és hegyvidéki levegő légnyomáskülönbségéből születik (ugyanilyet ír le Sztrabón az Alpok másik tengerparti szakaszán, a ligur tengerparton, IV. 1.7.). A Boreasz név a görögben ismeretlen eredetű ,254 ezért talán nem túl nagy merészség azt feltételezni, hogy a szó éppen ennek a vidéknek a jellegzetes széltípusából származtatható (amely ugyanakkor akár .hegyi szelet’ is jelenthetett eredetileg). A part menti népek nyelvében ez ma is „bóra” (bernus, barnus, borino, bura, búrja), és talán az sem elképzelhetetlen, hogy a terület lakóinak életében eny- nyire meghatározó jelenség neve akár évszázadokon keresztül öröklődhetett, függetlenül a térségben egyébként bekövetkezett nyelvi/etnikai változásoktól. Lényegében csak ezen a területen van jelentősége annak is, hogy a heves, hideg északi szél hatókörzetén túl egy olyan népcsoport él, amely ennek nincs kitéve, boldog ugyanis az a nép, amelyik a viharos északi szél forrásán, a hegyen túl lakik, mert ezáltal meg vannak kímélve tőle. Ilyen összefüggésben az ókori etimológiának igenis lehet valóságalapja, bár a dolgon természetesen az sem változtat, ha a modern értelmezést fogadjuk el. Pusztán asztronómiai fikcióról azonban ezek szerint nem beszélhetünk. Bár a Rhipaia nevének fentebbi értelmezése nagyon meggyőzőnek tűnik, az Alpokkal való azonosítása miatt egy további lehetőség is felmerülni látszik. Az argippaioszoknak a Rhipaiánál élő hüperboreoszokkal való azonosítása révén a nép neve így magyarázható lenne az *( 'a)rhip(p) aiosz alakból, figyelembe véve a Bevezetésben említett másolási hiba típust (h helyett g). Megerősíteni látszik ezt a feltételezést az is, hogy Mélánál a név Aremphaei alakban fordul elő, a Rhipaia pedig Riphaea alakban, azaz mintha a nevekben a hehezet a hangátvetéshez hasonlóan cserélt volna helyet. Az eredeti alak tehát *arhippaioi ill. *arhempaei lehetett (ez utóbbi alak őrződött meg Zenóbiosznál is - V.25.: Orgempaioi >*orhempaioi). Feltételezve, hogy a re253 Daebritz: Hyperboreer, 259. 254 Chantraine 2009, 176-77. a szócikk írója szerint az az elterjedt nézet, hogy a név a ,hegy’ szóval állna összefüggésben, nem több puszta feltételezésnél.
