Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)

Tokai Gábor: A Kárpátokra vonatkozó ókori ismeretek

A Kárpátokra vonatkozó ókori ismeretek 55 1. ábra A Kárpát-medencét ábrázoló térképrészlet Ptolemaiosznál a független dák királyság léte akadályozhatta meg a két térség adatainak egységes szempontú értékelé­sét. Ptolemaiosz anyaggyűjtése a kutatás szerint Kr. u. 110. körül zárulhatott le,24 s úgy tűnik, a Kárpát­medencét illetően az esetleges későbbi információk a szerző figyelmét már elkerülték. így azt kell gon­dolnunk, hogy Ptolemaiosz számára nem volt egyér­telmű, hogy a térséget egy egységes hegyvonulat ha­tárolja. A Kárpátok legnyugatibb részét Orkiiniosz driimosz-nak nevezi (illetve a Kis-Kárpátokat Lima hitié-nek),25 Dakia északi határaként pedig meg­említi a Kárpátokat, melynek csak egyetlen pont­ját, a kezdetét (valahol a közepén!) adja meg, egy másik pontját pedig a Dnyeszter forrásaként meg­adott koordináta valószínűsíti. Mivel Dakia továb­bi leírásában sem említ hegyeket, nem lehet egyér­telműen eldönteni, hogy a kezdőpontjával megadott hegyláncnak mekkora szakaszát ismerhette a szerző. Ptolemaiosz ismertetését ezzel látszólag le is zárhat­24 Honigmann: Marinos (2.)\ PREdcA 14. Bd. 1930, col. 1767-1796. (1768.) 25 A két hegység eltérő értelmezésére ld. Franke: Luna hűié: PREdcA 13. Bd. 1927, col. 1812-13. nánk, ám műve olyan hatalmas információmennyi­séget közvetít a Kárpát-medencével kapcsolatban, amelynek elemzése a megelőző korszak adatainak értelmezéséhez is hozzájárulhat. A Kárpát-medence Ptolemaioszi TÉRKÉPRÉSZLETÉNEK FORRÁSAI Mint előbb említettük, a térkép jellegzetes vonása a tájolás abszolút északi iránytól való el­térése. Hasonló dolgot lehet megfigyelni az ager Savariensis mezsgyehálózatának (centuriatio), va­lamint Savaria utcáinak tájolásában is, melyek 22- 23 fokkal (Savaria utcahálózata 25 fokkal) tértek el északtól nyugat felé.26 Ez a jelenség bizonyára a ró­mai térképészet módszereivel, a gromatikai tudo­mány (földmérés) szabályaival magyarázható, és mindenképpen köze van a Nap pályájának évsza­konkénti váltakozásához. (A nyári napforduló ide­jén a napkelte 23 fokkal tér el a keleti iránytól.) Ha azonban Dakia területét nézzük, egészen eltérő kép 26 Mócsy 1965, 32-34., 11. kép; Hasonló tájolást mutat Aventicum (Avenches) utcahálózata, ld. 33., 9. kép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom