Kisné Cseh Julianna – Kiss Vendel (szerk.): Tatabányai Múzeum 2011 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 2. (Tatabánya, 2012)

Groma Kata: Csónakfibulát tartalmazó sír Tatabánya–Dózsakertből

Csónakfibulát tartalmazó sír Tatabánya-Dózsakertből

39

vábbá megfigyelhető volt egy részleges erődítés is a Templomdomb irányába.20

A kora vaskort követően a La Téne kultúra emlékei is feltárásra kerültek Tatabánya-Dózsakert- ben, három nagyméretű, földbe mélyített objektum, valamint a belőlük előkerült salak- és vasmaradványok, s jelentős mennyiségű kerámiatöredék formájában. A római kori használatra néhány terra sigillata töredék és egy Nerva érem szolgál bizonyítékként. Sokkal figyelemre méltóbbak az Árpád-kori település nyomai. Az Által-ér vonalát követően félig földbe mélyített szabályos építménysor húzódott, a vízfolyástól távolabb pedig földbe süllyesztett objektumok különböző csoportjai, amelyek között a feltételezések szerint fa szerkezetű, földre épített boronaházak emelkedtek, továbbá állattartó karámokat és garádokat sikerült azonosítani. A kerek alaprajzú gödröt patkó alakú tűzhellyel - mely a lelőhely egyik legismertebbé vált emléke - jurtával azonosították.21 Mivel a kora középkori kerámia pontos kronológiája még ma is számos kérdést vet fel, Tatabánya-Dózsakert vegyes anyagával kapcsolatban annyit állapíthatunk meg, hogy a legkorábbi darabok - egy cserépbogrács töredéke és egy hengeres nyakú edény - alapján már a honfoglaló magyarság megtelepedésével számolhatunk a területen, történeti adatok alapján a kabar Katapán nemzetség szállásterületéhez tartozott a vidék.22

A 9. SÍR LEÍRÁSA (II. TÁBLA)

A kora vaskori temető északkeleti részén elhelyezkedő 9. sír kibontására 1977. február 22-én került sor. A 145 * 150 cm-es sírgödör alaprajza - ellentétben a többségben tapasztalható kör formával négyszögletesedő, hasonló jelenség a 12. és 16., valamint kevéssé világos formában a 23. és a 24. sír esetében volt megfigyelhető.23 A sír 52 cm mély volt, déli részén közel ép nagy urna helyezkedett el (1). A másik urnát a sírgödör északi részébe helyezték, (2). A déli részen, a nagy urnától délre csontokat (3), délnyugati irányban faszenet (4) azonosítottak. A sírgödör keleti oldalán három csésze feküdt egy nagyobb kő körül és alatt (5-7), melyek épek voltak, csak a felületén hasadozott 7-es számúnak csorbult ki a pereme. A csészecsoporttól északra, két kő között egy combcsontot figyeltek meg (8), míg a bronz csónakfibula (9), az északi ré20 Kisné-Vékony 2002, 10-11. és Kisné 1990, 3-5.

21 Vékony 1996, 5-7.

22 Kisné-Vékony 2002, 11-12. és Kisné 1990, 13-14.

23 Kisné 1990, 18-19.

szén, a 2-es számú urna töredékei között helyezkedett el (II. tábla). Az általunk áttekintett dokumentáció szerint 10 sír tartalmazott hamvakat, köztük a 9. számú, de arra vonatkozóan, hogy ezek a maradványok az urnák valamelyikében, vagy a sírgödörben szétszórva kerültek feltárásra, nem rendelkezünk információval.

A sír egyetlen fém melléklete a 6,2 cm hosz- szúságú, felületén több helyen patinával borított bronz csónakfibula (IV. tábla 7.). Állapota jó, a sírmellékletek között 8-as számmal szerepel. A fibula kengyele díszítetlen, rugója hiányzik, ma csak az egykori rögzítő szegecs van meg. A kengyel hosz- szát meg nem haladó láb egyszerű, gomb nélkül záródik, a kengyel felőli oldalán néhány bekarcolt vonal díszíti.

A mellékletek között l-esként rögzített 30,4 cm magasságú, 18,7 cm peremátmérőjű, és 11 cm fenékátmérőjű kettőskúpos urna alsó harmadán legömbölyített törésvonal figyelhető meg. A széles szájú, enyhén kihajló peremű darab vállán enyhe árkolás fut körbe négy hegyes bütyökkel, melyek mellől ék alakban szabálytalanul 3-4-5-ös kötegek- ben, gyengén behúzott barázdák futnak a törésvonalig. Az urna jó állapotú, ragasztott és kiegészített (IV. tábla 1.).

A sírrajzon 2. urnaként szereplő edény formáját tekintve füles fazék. A 22,5 cm magas, 19,6 cm peremátmérőjü, 8,8 cm fenékátmérőjü edény mély, szája széles, alakja legömbölyítetten kettőskúpos, pereme kihajló. Vállán az enyhe árkolást 3 kicsi bütyök szakítja meg, és erre támaszkodik a nyak alól kiinduló kerek nyílású fül. A tál alja megnyúlt, erősen összeszűkülő, külső felülete erősen kopott, belül barna, kívül fekete, és a has törésvonaláig grafit bevonat látható rajta (IV. tábla 2.).

A sír 5. számú melléklete 5,2 cm magasságú, 13,2 cm peremátmérőjű és 7 cm fenékátmérőjü lapos, fordított csonkakúp alakú csésze. A fal vastag, durva kidolgozású, szemcsés anyagú. Az ép tárgy alakja kissé szabálytalan, kívül fekete, belül vörösbarna, szürke foltos (IV. tábla 3.).

A 6. számú csésze 4,7 cm magasságú, 12,7 cm peremátmérőjű, 7,5 cm fenékátmérőjü darab. A kissé szabálytalan, lapos, fordított csonkakúp alakú, enyhén profilált agyagedényke fala vastag, durva kidolgozású, anyaga szemcsés, kívül fekete, belül vörös-szürke foltos. A tárgy állapota ép (IV. tábla 4.).

A sír tartozékai közötti 7-es számú harmadik csésze 6,2 cm magasságú, 12,4 cm peremátmérőjü, és 2 cm fenékátmérőjű. Alakja mély, félgömbös, fenekén kicsiny omphalos figyelhető meg, belül feke-