Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Kisné Cseh Julianna: Adatok a Szelim-barlang újabb kutatásának eredményeihez
86 Kisné Cseh Julianna védelmét a befolyó vizek ellen. Ezt követően kezdték meg a kutatóaknán keresztül a barlang végponti részébe került vegyes anyagú omladék kiszállítását. A kitermelt anyagból - a gondos válogatás ellenére - sem került elő sem őslénytani, sem pedig régészeti leletanyag. A barlangi munkahely védelmét új kerítés építésével oldották meg. Jelentősebb eredményt jelentett viszont az egyesület és az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI) közötti együttműködés: Pattantyús-A. Miklós tudományos munkatárs irányításával üregkutatási célú geofizikai méréseket végeztek a Szelim-barlang feltételezetten folytatódó járata feletti felszíni területen, ami megerősítette és ki is egészítette az 1973-as mérések eredményeit, azaz több ponton is üregesedést mutatott ki.20 Az első geofizikai mérésekre 1999. tavaszán, a barlangtól E - EK-re fekvő területen került sor, ahol az ekkor készült három rövid hosszúságú földradar egyértelműen üregesedést mutatott ki. A Pattantyús-A. Miklós vezette mérések eredménye további munkára ösztönözte a kutatókat, amit szintén Tatabánya Megyei Jogú Város Közgyűlésének támogatása tett lehetővé. A munkára 2000. áprilisában került sor, melynek célja egy részletesebb, a feltételezett üreg(ek) irányának és kiterjedésnek pontosabb meghatározását célzó geofizikai méréssorozat volt. Összességében a fenti vizsgálat is a jelenlegi barlang nagyobb kiterjedését, vagy újabb, ettől független üregek meglétét igazolta, ami arra vezette a kutatásban résztvevőket, hogy továbbra is a beszakadás további bontása vezethet célhoz, mivel az eltérő irányú üregesedések alapján nem jelölhető ki egyetlen határozott irány illetve feltárási hely. 2001-ben a barlangkutató egyesület tagjai szinte egész évben dolgoztak a barlang végpontja fölött megnyitott kutatóakna alsó részén levő omladék eltávolításán.21 A rendkívül vegyes, kőtörmelékes agyagból, helyenként löszből és kisebb-nagyobb kőtömbökből álló omladék bontását a barlang végponti járószintje fölött 2 m-rel kialakított munkaszinten végezték, így az omladék alatt előbukkanó eredeti településű barlangi üledéken 1-1,5 m vastagságú védőréteg maradt. A jórészt csak vésőgéppel lazítható omladékból az év folyamán a nagyobb kövek helyszíni deponálása mellett megközelítőleg 20 m3-t vizsgáltak át és szállítottak ki. 20 Pattantyús-Á. Miklós mérésekről készült szakvéleménye ugyanebben a kötetben olvasható, így itt most csak hivatkozunk rá. 21 Jelentés 2002. Bontás közben a jelenlegi járószint fölötti 2-2,5 m magasságú erősen kőtörmelékes barna agyagból összesen 30 db, többségében erősen töredékes csontmaradványt gyűjtöttek be, régészeti lelet innen nem került elő. A barlang csarnokában tovább folytatott, jórészt a csarnok északi fala melletti törmeléklejtő tereprendezési munkálatai során 168 db kerámiatöredéket találtak, ami továbbra is a neolitikumtól az Árpád-korig történő használat alátámasztására szolgál.22 A városi önkormányzat adott megbízást23 a Szelim-barlang feltételezett üregrendszerének fúrásos kutatására is, amit a GEOSZFÉRA Kft. végzett el. A munka eredményét Dankó Zsolt mérnök geológus jelentése alapján foglalom össze:24- a feltételezett barlangi üregek kimutatására már több alkalommal is történtek geofizikai mérések (mikrogravitációs, szeizmikus és földradar mérések), amelyek eredményeit és a barlangi morfológiát figyelembe véve készítette el Dankó Zsolt és Jáky Rezső főgeológus a fúrási tervet,- a fúrási program célja: függőleges fúrásokkal a dachsteni mészkő felszínének feltárása, míg a két fúrási koszorúban tervezett 8 db fúrással a feltételezett üregek letapogatása25 Többféle technológiával történt kísérletezés: a barlang talpán levő agyagréteg vastagságának meghatározása érdekében mélyített függőleges talpfúrásoknál először STIHL BT 106 típusú benzinmotoros kézi talajfúróval próbálkoztak 95 mm- es átmérőjű spirál rudazattal és száraz technológiával, de az agyagban levő mészkőtörmelékek miatt a fúrások rendre elakadtak a mészkő fekü elérése előtt. így egy nagyobb teljesítményű, sűrített levegő meghajtású TURMAG FIIZI típusú kézi fúrógéppel 22 A 151 db őskori töredékből 17 db a Zseliz kultúrához, 5 db a korai bronzkori Makó kultúrához, 23 db a Dunántúli Mészbetétes Edények kultúrájához, 52 db az Urnamezős kultúrához tartozott, amit 54 db jellegtelen, díszítetlen bronzkori oldaltöredék egészít ki. Az őskori anyagon kívül 1 töredék a római korhoz 5 db fazéktöredék pedig az Árpád-kori emlékanyaghoz sorolható. 23 Tatabánya Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 181/2000. sz. határozata. 24 Ezúton is szeretném megköszönni Dankó Zsoltnak, hogy hozzájárult kutatási eredményeinek közléséhez. TB RG 71-2008. 25 A fúrási mennyiséget a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek határozták meg.
