Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Kisné Cseh Julianna: Adatok a Szelim-barlang újabb kutatásának eredményeihez
Adatok a Szelim-barlang újabb kutatásának eredményeihez 83 Az 1994-2004. között végzett kutatások Tatabánya legszebb kirándulóhelye sajnos a ,,kincskeresők” által is a legkeresettebb „lelőhelyek” egyike, s mint ilyen, folyamatos felügyeletet igényelt és igényel napjainkban is. Az időjárás viszontagságai, a talajerózió, az avatatlan kezek kutatásai miatt nemcsak a már megkutatott, a barlang északi bejárata előtt felhalmozott löszréteg vált célponttá, de a déli szakaszt lezáró omladékréteg is, ami ezáltal lett egyúttal a barlang legveszélyesebb része is. Ez utóbbi tény váltotta ki a Turul Alapítvány és a Gerecse Barlangkutató Egyesület közbelépését, ami az omlásveszély, azaz a közvetlen balesetveszély elkerülése mellett a mérések által kimutatott já-ratok feltárása, s az omladék eltávolításával egyben a bolygatatlan barlangi kitöltés elérése volt.10 Juhász Márton kutatás vezető megfogalmazásában a barlangkutatók célja:- A végponti felszakadás felszínről történő megnyitásával a végpont mögött feltételezett 1994-ben kezdték meg a hátsó omladék elbontását, melynek célja az eredeti településű barlangi kitöltés elérése volt (ezt már szisztematikus tervezett és interdiszciplináris kutatás követte volna). Gyakorlatilag a bontási munka egyik alapfeltételeként s legfőképpen biztosításaként megépítették a védőkerítést, megkezdték a felszíni munkát - azaz egy 5 x 5 m nagyságú szelvényt nyitottak a beomlásra-, amit folyamatos tereprendezés követett. Annak ellenére, hogy a tervezett 10 m mélységet a szelvény teljes méretében nem tudták elérni, egy kutatóaknával (I m2) összenyitották a felszínt és a barlangot." A felszakadás a vártnál jóval nagyobb volt (100 nr-t is meghaladó alapterületű), ami nehezítette, s egyben lassította is a munkát, hiszen jóval nagyobb mennyiségű anyag kitermelése vált szükségessé. A szelvényben 2,5 - 3 m mélységtől harántolt agyagos-kőtörmelékes rétegek tömörsége, keménysége olyan méretűvé vált, ami már a kézi jövesztés lehetőségének határán mozgott.1 11 12 * A feltárás során a szelvényben megfigyelt rétegsor a következő: jellemzők leletanyag járat(ok) feltárása szintadatok rété« (m) humusz több rétegű 0 2-2,5 erdei talaj jal kőtörmelékei 0,1 0,4 humusz a töbör tölcscrszerü alakjához igazodva települtek szabálytalan településű, a DK 1 oldal tele kickelödó kevés csont cs kerámiatöredék a szelvény K i. DK i részen sárgás. H i. ÉNy 1 részén kotörmcickcs szürke, szürkésbama szinü. erősen töbörödött, kemény, 2.5 i m tol töbőrkítöitcs egyes a kőtörmelék aránya lefelé nő, n'.ig felső részében a szakaszaiban lösszel kevés apró törmelék mellett csak egy 'zsákszerű foltban lehetett nagyobb kőtömböket megfigyelni 1. táblázat: A Szelim-barlang feltárási szelvényének rétegsora Az omladék eltávolítása s így a bolygatatlan barlangi kitöltés hozzáférhetőségének biztosítása (őslénytani és régészeti kutatások) - Az omladék eltávolításával a balesetveszély elhárítása, s így a barlang hátsó felszakadásának feltárása A legújabb kutatások első állomása 1973-ban volt, amikor a Tatabányai Szénbányák geológusai graviméteres vizsgálatokat végeztek. A vizsgálatok eredményei az ismertnél nagyobb üregrendszer meglétét feltételezték ugyan a felszín alatt, de a fúrások nem vezettek eredményre. 10 A kutatás legfőbb támogatója így Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata volt, a Turul Alapítvány részéről Csőke Sándor titkár, míg a barlangkutató egyesületben annak vezetője, Juhász Márton volt a munka hajtóereje. Köszönet érte. A bontás során felvett adatok alapján pontos rétegszelvényt készítettek, illetve rétegenként üledékmintát gyűjtöttek. 11 A munkát a tervezetthez képest erősen lassította és nehezítette, hogy a munkagépek csupán 2 - 2,5 m mélységig tudtak részt venni a kibontott anyag kiemelésében, így ezt követően itt is csupán manuálisan tudtak dolgozni. A sűrű esőzés is erősen akadályozta a bontás tervezett ütemét, mivel az elérhető munkagépek csak teljesen száraz terepen tudtak közlekedni. A nehéz körülmények ellenére közel 400 m3 omladékot bontottak ki és szállítattak el. 12 Juhász Márton kutatásvezető-Gerecse Barlangkutató Egyesület - „Jelentés a Szelim-barlangban 1994-ben végzett kutatómunkáról” (továbbiakban: Jelentés).
