Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)

Gasparik Mihály–Kele Sándor: A tokodi (Keleti-Gerecse) édesvízi mészkő és gerinces fauna lelőhely geokémiai, szedimentológiai és őslénytani vizsgálata, valamint u/Th sorozatos kormeghatározása

A tokodi (Keleti-Gerecse) édesvízi mészkő és gerinces fauna lelőhely. 31 A mészkő minták U/Th sorozatos kormeghatározása a tajvani National Taiwan University (NTU) Földtudományi Tanszékén készült. A minták kiválasztásánál a szálban álló, tiszta, tömött, üde színű kőzetek lettek előnyben részesítve, de a minták Th-szennyezettsége így is kihatással volt a mérés pontosságára, ami ±50 ky-nek adódott. A nagy pontosságú U/Th mérések „ultratiszta” laboratóriumi körülményeket igényelnek. A minták összetörése, tömegük lemérése, a kémiai előkészítés és a mérés különböző tisztaságú laborokban történt. Az édesvízi mészkőminták U/Th sorozatos kormeghatározáshoz való kémiai előkészítése „dass-10 000” geokémiai „tiszta-labor”-ban történt, „dass-100 laminar-flow dean working bench”-ek használatával. A kémiai előkészítés során 229Th-233U-236U spike (sztenderd) oldatot használtunk. Az U és a Th elkülönítése vassal való lecsapatással és anion-cserélő kromatográfiával történt. Az U-t és a Th-ot 1% UNO, + 0,005 N HF—ben oldottuk fel a mérések előtt.19 Az urán és tórium izotópos összetételt és 230Th koradatokat Thermo Electron Neptune tömegspektrométerrel, MC-ICPMS (Multi Collector - Inductively Coupled Plasma Mass Spectrometry) technika segítségével határoztuk meg.20 21 4. Eredmények és diszkusszió 4.1 Szedimentológiai vizsgálatok eredményei A tokodi édesvízi mészkövet egy 4 m magasságú egykori kőfejtő tárja fel (IV. tábla 3.). A szelvény alsó részében a mészkő laza, porózus, pelmikrites, pelpátitos szövetű, ami felfelé haladva növénymaradványos mészhomokos-homokos kifej­lődésbe megy át. A szedimentológiai vizsgálatok alapján valószínűsíthető a lejtői tetarátás kifejlődés, és kisebb terasz-tavacskák is előfordulhattak. A Scheuer és Schweitzer által fosszilis talajnak leírt sötétbarna szintet magába foglaló löszös rétegsorból (II. tábla)1' határozta meg Jánossy a würm faunát.22 Az ősmaradványokban gazdag szint felett würm korúnak tartott lösz és löszösűnomhomok települ. A faunát tartalmazó rétegektől balra, kissé kidőlt helyzetben, masszív, kompakt, pelmikrites szövetű, lejtői típusú édesvízi mészkő található, apró növényi szárakkal, héjmaradványokkal. A bánya felett 10 méterrel a tetőn, az édesvízi mészkő laza, mésziszapos tömbök formájában bukkan elő. 19 Shen et al. 2002. 20 Shen et al. 2002. 21 Scheuer & Schweitzer 1979. 22 Jánossy 1968, 1971. 4.2 A stabilizotópos vizsgálatok eredményei A tokodi édesvízi mészkő, átlagos izotópos összetételét tekintve (8180 = 17,9 %o V-SMOW; 8I3C= -4,3 %o V-PDB), nem mutat eltérést a Gerecse területére jellemző értékektől (1. táblázat).23 Mind a szén, mind pedig az oxigénizotópos összetétel közel állandónak mutatkozott a feltárásból gyűjtött 8 db minta esetében, és az egyes kifejlődési típusok nem mutattak kapcsolatot a szénizotópos összetétellel. A 8'3C értékek és a kifejlődés alapján az előfordulás mészköve a meteogén (meteorikus) édesvízi mészkövek közé sorolható, tehát a szerves C02 szerepe jelentős lehetett a mészkő képződése során, az elsődleges karbonátból beoldódott szén pozitívabb értékei mellett. Minta 8I80. 8lsO Ö13C.„ atlag atlag atlag száma [%0, V-PDB] f%0, V-SMOW] [%o, V-PDB] n-12.5 18 0-4.0___ 1-13 2 17.3-4.2 2-13.2 17.3-4 2 0 •)-12.2 18 4-4 4 4-12.7 17.8-4.3____ 5-12.5 18.0-40 6-12-1 18.4-4.0 __1___ ___zLL5___ 18.0____ ___-AJ____ 1. táblázat: A tokodi édesvízi mészkő minták szén és oxigénizotópos összetétele 4.3 Az U/Th sorozatos kormeghatározások eredményei A korábbi vizsgálatokkal szemben, az új U/Th sorozatos kormeghatározások alapján a riss-würm és a würm faunát tartalmazó szintek felett települő édesvízi mészkő kora 385000±50ky (mindel-riss interglaciális? III. tábla 4.), ami megerősíteni látszik azt a tényt, hogy a lelőhelyen a würmnél idősebb fauna is megtalálható. Az előkerült gerinces és molluszka faunában nincsenek középső-pleisztocénre utaló fajok, a fauna nem lehet idősebb riss-würmnél. Az a tény azonban, hogy a faunás rétegek alatt és fölött települő édesvízi mészkő kora egyaránt középső-pleisztocén, arra enged következtetni, hogy a faunás rétegek (mind a riss-würm, mind a würm fauna) később kerülhettek jelenlegi helyükre. Nagy valószínűséggel a felső édesvízi mészkő blokkokban kialakult hasadékokon keresztül mosódtak be a két travertínó réteg közé. 23 Kele et al. 2006, Kele 2009.

Next

/
Oldalképek
Tartalom