Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
A. Pál Gabriella: A felsőgallai németség sorsa a II. világháború után
190 A. Pál Gabriella „A kitelepítés megrázkódtatása a szülőföldjéhez ragaszkodó, német ajkú honfitársainkat sújtotta... Kényszerű távozásukkal az ország legeredményesebb mezőgazdasági termelőit és iparosait vesztette el. ”6 Az elköltözöttek még hosszú ideig reménykedtek a hazatérésben, az itthon maradottak falvaikban is megtűrtként élhettek sokáig. Az enyhülést az 1950-es évek közepe hozta meg, adataink szerint az első „vegyes házasságok” a németek és betelepített menekültek között ekkor köttettek. Tatabánya intenzív fejlődése az itt maradásban segített, azonban a nemzetiségi lét megélésében a hazai politika és a város nagyfokú etnikai keveredése is gátló tényező volt sokáig.7 Fate of the german citizens of Felső gall a after the Second World War A. Pál, Gabriella In the 18th century according to colonising plan of Esterházy estate’s owners in atthat time existed two comitats /Komárom and Esztergom Counties/ people who belonged to different nationalities were settled down by mosaic like system. Fate of German villages took a tragic turn during the 20th century. In the course of the second World War escaping before impending battle-front many villagers were evacuated by force. For the majority of settled or repatriated Germans in the two county after the war got detention, deportation and confistation of their goods. Base of that fatal denigration of guiltless majorty, who didn't have any part of the war, was the census data from 1941, when censustakers punctually put down in writing information about nationality and mother language of Hungarian citizens. Among preceding settlements of Tatabánya there were two German-speaking villages: Alsógalla and Felsőgalla. Both of them were unbothered at the end of the 19th century and the first decades of the 20th century. At the end of the 19th century had began coal-mining in the basin of Tatabánya. Local villigers got into a special situation because of manpower demand of the new mine industry. So that time didn’t happen any deportation or other incident, but after the second World War, in 1949 despite of added manpower demand 129 people were resettled into the Tardos where Slovakian settlers lived for a while. 6 Dr. Szabó 2010, 12. 7 A cikk alapjául szolgáló előadás a hazai németség kitelepítésének emlékére tartott megemlékezésen hangzott el Felsőgallán, 2009. március 22-én.
