Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Erdei Boglárka: Tatabánya (márgabánya) eocén flórája
i8 Erdei Boglárka igen elterjedt,36 eocén flórákban gyakori elemnek bizonyult, pl. Ovce Polje, Macedonia,37 Csordakút, Magyarország,38 sőt a kora oligocén Tardi Agyag flórájában is nagy számban kerültek elő levelei.39 Zizyphus zizyphoides (Unger) Weyland (Rhamnaceae, TB.83.206.1; TB.83.207.1; TB.83.223.1; TB.83.227.1; TB.83.255.1; TB.83.275.1; TB.83.286.1; TB.83.297.1; TB.83.300.1: TB.83.378.1; TB.83.399, TB.83.445.1; TB.83.522.1) - A levelek morfológiája egyértelmű hasonlóságot mutat a Z. zizyphoides levelekhez (lí. tábla 8.). A faj gyakori eleme volt a kora oligocén Tardi Agyag flóráinak.40 Csordakúti (eocén) előfordulása azonban kétséges.41 Délkelet-Európa és Közép-Európa keleti területeinek paleogén flóráiban gyakori elem, pl. Häring,42 Sotzka,43 Ovce Polje, Macedonia,44 Bulgaria.45 Előfordulása valószínűleg a vegetáció szubhumid, szárazabb jellegét mutatja. ?Anacardiaceae gen. et sp. (TB.83.567.1) - A levél morfológiája (ép szél, kamptodrom erezet jellege) az Anacardiaceae család tagjainál előforduló levelekhez mutat hasonlóságot. Dicotylopltyllum sp. 1. (1 Rhodomyrtophyl- lum sp. , TB.83.315.1; TB.83.453.1) — A valószínűleg bőmemű levél (111. tábla 1.) alakja, kamptodrom erezete rendkívül sűrűn elehelyezkedő másod- és harmadrendű ereivel a Rhodomyrtophyllum néven leírt levelekre emlékeztet, pl. R. reticulosum (Rossmässler) Knobloch & Kvacek in Knobloch et al. (R. sinuatum (Bandulska) Walther in Mai & Walther, R. rossmässleri Rüffle & Jähnichen). Mivel a levelek epidermális jellegei ismeretlenek, csak feltételesen helyezhetők a nemzetségbe. Mikromorfológia alapján is bizonyított Rhodomyrtophyllum levelek európai eocén lelőhelyekről kerültek elő, ezek között említhető Messel (Németország),46 Weißelster Becken (Németország),47 Stare Sedlo (Csehország),48 36 ld. Kvacek & Walther 1989.; Knobloch et al. 1996. 37 Mihajlovic & Ljubotenski 1994. 38 Erdei & Rákosi 2009. 39 Hably 1986.; Hably & Manchester 2000. 40 Andreánszky 1963.; Hably 1979. 41 Erdei & Rákosi 2009. 42 Ettingshausen 1853. 43 Unger 1847. 44 Mihajlovic & Ljubotenski 1994. 45 Palamarev & Petkova 1975. 46 Wilde 1989. 47 Mai & Walther 1985. 48 Knobloch et al. 1996. Geiseltal (Németország),49 stb. Az egyetlen magyarországi Rhodomyrtophyllum (R. rossmässleri) lelet a magyarországi kora oligocén Tardi Agyag flórájából ismert (Budapest, H-fúrások).50 Dicotylopltyllum sp. 2. (Lauraceae vei Juglandaceae, TB.83.419.1; TB.83.494.1; TB.83.506.1; TB.83.546.1; TB.83.566.1) - A bőrneműnek tűnő, hosszú keskeny, hullámosán épszélű levelek (III. tábla 10.) morfológiája a Lauraceae vagy Juglandaceae családokkal való rokonságot veti fel, de mikromorfológiai jellegek hiányában a levelek közelebbi azonosítása nem lehetséges. Carpolihtus sp. 1 (TB.83.339.1) - Sajnos a maradvány (termésrész esetleg virágzat részlete?) vizsgálható morfológiai jellegei (III. tábla 11.) nem elegendőek a maradvány azonosításához, számos családban fordulhatnak elő hasonló részletet mutató termések (pl. Fagaceae, Platanaceae, stb.) Carpolihtus sp. 2. (TB.83.205.2) - Szárnyas termés (III. tábla 12.), morfológiája részben hasonlóságot mutat a Combretaceae családban előforduló termésekhez. Carpolihtus sp. 3. (TB.83.474.1) - Szárnyas termés töredéke. Részben hasonlóságot mutat ugyan az Ailanthus nemzetségben előforduló termésekhez, azonban a maradvány gyenge megtartása miatt morfológiája nem egyértelmű. Monocotyledoneae Pálmáé gén. et sp. indet. (Pálmáé, TB.83.202.1; TB.83.204.1; TB.83.391.1; TB.83.535.1; TB.83.851.1) - Levélszegmentumok töredékes darabjai (IV. tábla 13.). Bazális levélrész, mely a közelebbi rokonság megállapításában segítene, nem került elő. Pálmák maradványai szórványosan előforduló elemei a magyarországi paleogén flóráknak, sőt egészen a miocénig (Erdőbénye) bizonyíthatóan tagjai voltak a fosszilis flórának. Flóra és vegetáció A tatabányai lelőhelyről szinte kizárólag zárvatermők maradványai, elsősorban levelek, kerültek elő. Mikromorfológia alapján bizonyítható a Lauraceae család jelenléte Laurophyllum fajokkal. Makromorfológiai jellegek utalnak az ?Anacardiaceae, Fagaceae, Hamamelidaceae, ?Juglandaceae, Lauraceae, Leguminosae, Pálmáé és Rhamnaceae családok szerepére a tatabányai 49 Rüffle & Jáhnichen 1976. 50 Hably 1979.
