Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)
Számadó Emese: Czerny József – néhai komáromi iskolaigazgató
Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. 161 Czerny József - néhai komáromi iskolaigazgató Számadó Emese (Klapka György Múzeum, Komárom) Komárom oktatás történetének rövid ÁTTEKINTÉSE A magyarországi Komárom mai területe 1977-ben alakult ki. Ekkor egyesült Szőny nagyközséggel, melytől 1921-ben átcsatolták az Igmándi erőd környékén lévő Kisszőnyt, illetve 1932-ben Koppánmonostort. Magát a Komárom nevet 1896 óta viseli, amikor a déli parti Uj- Szőny, a beépítettségét tekintve falusias jellegű, ám vasúttal,1 Budapest-Bécs főútvonallal, az ipar kezdődő csírájával2 és az iparosodás lehetőségeivel rendelkező település (a mai Komárom magja) egyesült a Duna északi partján fekvő történelmi Komárommal. Első alkalommal 1919. január 10-ig, a város északi részének csehszlovák megszállásáig (hivatalosan a trianoni békeszerződésig), második alkalommal, az első bécsi döntést követően, 1938. november 6-tól (hivatalosan 1939. július 15-től) 1945. március 31-ig (ekkor szállta meg a szovjet hadsereg a város északi részét) tartott. 1896-tól Komárom déli részének lakossága, az intenzív iparosodás következtében megnövekedett. Az elemi oktatás (4 év) biztosítva volt (1763 óta római katolikus, 1890-től református és izraelita vallású gyerekeket befogadó református elemi iskola működött területén), a polgári (további 4 év) és a középfokú oktatásra pedig ott volt a nagyhírű észak-komáromi bencés gimnázium, az 1882- ben alapított nőipariskola, ami később beleolvadt az 1892-ben létrehozott polgári leányiskolába, s az 1883-tól működő iparostanonc-iskola.3 A város szétszakítása után Dél-Komárom tehát polgári, ill. középfokú oktatás nélkül maradt. 1 1856-ban Győrrel, 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel, 1891-ben Almásfüzitőn át Esztergommal kötötték össze. 2 1880-tól területén, a vasút melletti Gyár utcában működött az észak-komáromi Milch-család fatelepe, parketta- és asztalos-áru gyára, 1895-ben pedig Ráth Károly budapesti lakos alapított téglagyárat az Igmándi út mellett. 3 Mácza 1992,12. A nagy múltú református kollégiumot már 1851-ben megszüntették. A Vallás és Közoktatási Miniszter 1920. február 26-i 15213/1920. számú rendelete alapján polgári iskolai tanfolyamot engedélyezett a városban, melyet 1923-ban egy újabb rendelettel iskolai szintre emelt. A tanítás egyelőre ideiglenes helyeken folyt. A Magyar Királyi Állami Polgári Fiú-és Leányiskola kétemeletes, neobarokk épülete 1927-ben készültei.4 A középfokú oktatás azonban még mindig nem volt megoldott a városban, egészen a visszacsatolásig. Az északi városrész akkorra újabb oktatási intézménnyel bővült, miután 1935-ben megnyitotta kapuit a Komáromi Református Tanítóképző Intézet. A déli városrész megnövekedett lakosszámának eredményeként5 végül 1942-ben a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 135.999/1942. VI.2.SZ. rendeletében egy négyosztályos állami leánygimnáziumot, valamint a Magyar Királyi Kereskedelem és Közlekedésügyi Miniszterrel egyetértésben egy állami kereskedelmi leány középiskolát létesített. Az iskola a Klebelsberg Kunó R. Kát. Leányiskola épületében nyert elhelyezést. Az iskola igazgatásával Czerny Józsefet bízta meg.6 Czerny, az iskolaigazgató Czerny József 1884-ben született Bácsalmáson, Stündl néven. Édesapja korán meghalt, ezért Józsefet annak bátyja, Stündl Ferenc, magas rangú egyházi személyiség nevelte. 1894-től a Jézustársasági kalocsai érseki főgimnáziumban tanult, ahol 1903-ban érettségizett.7 Édesanyja, férje halála után mintegy 15 évvel férjhez ment Czerny Ferenchez, aki adoptálta a már felnőtt fiút és testvérét, Istvánt is. Ebből a házasságból még három gyermek született.8 4 Rédli - Számadó 2010, 170-171. 5 1910-ben 3523, 1920-ban 5963, 1930-ban 7652, 1941- ben 8876 fő lakosa volt. 6 Czerny 2002, 53-54. 7 Középiskolai bizonyítványai még Stündl névre szólnak. 8 Czerny Wolfgangné és Czerny József (unoka) elmondása és dokumentumai alapján. Nekik ezúton is köszönetét mondok készséges együttműködésükért és a múzeum számára átadott dokumentumokért. A Czerny-család 1985-ben, majd 2008-ban Czerny József hagyatékát (dokumentumait, verseinek és műfordításainak kéziratait) átadta a Klapka György Múzeumnak.
