Kisné Cseh Julianna (szerk.): Tatabányai Múzeum 2010 - Tatabányai Múzeum Évkönyve 1. (Tatabánya, 2011)

Hably Lilla–Selmeczi Ildikó: Új felső oligocén ősnövénylelőhely Tatabányán

Új felső oligocén ősnövénylelőhely Tatabányán 9 A „Rhamnus” warthae, a Querem rhenana és az éger {Ainus oligocaenica) földtörténeti előfordulásai — elsősorban az egri Wind-téglagyári leletegyüttes alapján ugyancsak meleg, szubtrópusi klíma valószínűségét támasztja alá. A mocsári élőhely nyilván csapadékos, párás környezetet feltételez, amelyet a talaj jó vízellátása is támogatott. A LELŐHELY ÖSSZEHASONLÍTÁSA MÁS EGRI KORÚ FLÓRÁKKAL Mányi Formáció Magyarországon számos egri korú ősnövénylelőhelyet ismerünk. Új lelőhelyünkhöz térben legközelebb álló Vértesszőlős-Baromállás lelőhely ugyancsak a Mányi Formációba tartozik, azonban ott a beágyazó üledék durvább szemcsés. Habár találunk azonos fajokat a két lelőhely között, mint pl. a Taxodium dubium Daphnogene cinnamomifolia,Alnus oligocaenica, számos eltérés is mutatkozik. Vérteszőlős-Baromállás egyik uralkodó faja, az Ulmus pyramidalis Goeppert eddig egyáltalán nem került elő új lelőhelyünkről, és rajta kívül számos járulékos elem sem, mint pl. a hüvelyesek, amelyek szubtrópusi nyílt erdős vegetációra utalnak, vagy a Platanus neptuni (Ettingshausen) Büzek, Holy & Kvacek, amely szintén melegigényes ártéri erdei faj. A Smilax szubtrópusi kúszócserje, mely a liánszint kialakításában vett részt, szintén csak Vértesszőlős- Baromállás lelőhelyéről ismert. Ugyanakkor az új lelőhelyen oly gyakori páfrány, a Pronephrium stiriacum egyáltalán nincs jelen a korábbi lelőhelyen. Mind a szedimentológiai, mind a florisztikai különbségek arra utalnak, hogy Vérteszőlős-Baromállás peremibb helyzetű volt, ezáltal sekélyebb vízi, ahol nagyobb szerepet kapott a folyóvizek által is befolyásolt ártéri vegetáció, akárcsak a víztől távolabbi zonális vegetáció is a mocsári mellett. A klíma szempontjából azonban egybehangzóan szubtrópusi meleg, csapadékos éghajlat mutatható ki. A Mányi Formációban további szórvány lelőhelyek Tatabánya-Turul mozi, Tarján útbevágás (Skoflek István gyűjtéséből), ahonnan rossz megtartású, csekély számú maradvány került elő. Ezeken a lelőhelyeken a Mányi Formáció uralkodó fajai kerültek elő meghatározható állapotban, így a Daphnogene, Ulmus, Legutninosae,s 8 Hably 1992A. Törökbálinti Homokkő’ Formáció Kovacovi Tagozat A Mányi Formáció elterjedési területétől ÉK-re, a Budai-hegységben és a Dorogi­medencében a Kiscelli Agyagra települve található a korábban Kovacovi Formációként elkülönített I itosztratigráfiai egység,9 amely a Mányi Formáció laterális ekvivalense.10 II Számos, köztük több jelentős ősnövénylelőhely ismert ebből a képződményből is, így Verőcemaros," Kesztölc,12 Nagysáp,13 Pomáz,14 Csörög,15 Tokod16 és nagy valószínűséggel Csolnok17 is ide sorolható. A Daphogene mellett a Platanus neptuni, Engelhardia orsbergensis, E. macroptera, Ulmus pyramidalis, Leguminosae általában valamennyi lelőhelyen uralkodó. A „Rhamnus” warthae csak ritka járulékos elemként jelenik meg a legtöbb lelőhelyen, kivéve Csolnokon, ahol az egykori szénbányából, a szénközeli agyagos rétegekben ugyancsak tömegesen fordul elő. Ez a flóra sok mocsári fajt tartalmaz, s így tatabányai új lelőhelyünkkel jelentős florisztikai hasonlóságot mutat. Közös elemeik a Pronephrium stiriacum, Taxodiaceae, „Rhamnus” warthae, Daphnogene cinnamomifolia. Solymári Tagozat Mindössze Máriahalom és Solymár felső oligocénjéből kerültek elő rossz megtartású szórványleletek. Felismerhető módon csupán néhány taxon fosszilizálódott, mint a Daphnogene, Pinus sp., Quercus sp. Egri Formáció A felső oligocén Eger környéki rétegei tartoznak ide. Megemlítendő Andornaktálya,18 kiemelkedő azonban az Eger-Wind téglagyári lelőhely, amely az egri emelet sztratotípus szelvénye is egyben. A gazdag, több rétegben található növényi leletek közül az ún. felső flóra tartozik az Egri Formációba. Ez, a klasszikusnak számító, sokat 9 Báldi 1973. 10 Báldi 1976,1998. II Hably 1982. 12 Hably 1988. 13 Hably 1989. 14 Hably 1992B, 1994. 15 Vitális & Zilachi 1952.; Hably 1992A. 16 Hably 1992A. 17 Erdei & Wilde 2004. 18 Hably 1993.

Next

/
Oldalképek
Tartalom