Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A természettudományi gyűjtemény kialakulása, gyarapodása

1987-ig (kisebb megszakításokkal) kezelte és fejlesztette a természettudományi gyűjteményt. „Skoflek István státuszán eddig Hably Lillát, a természettudományi Múzeum muzeológusát megbízással alkalmaztuk. Az ő megbízásának megtartásával tervezzük archeobotanikai szakember felvételét. " Az ő nevéhez fűződik a Gerecse és Eger pleisztocén lelőhelyeinek további gyűjtése és a feldolgozás befejezése, a paleobotanikai gyűjtemény pannon és pleisztocén anyagának leltározása, 1983-ban 1150 db leltári törzskarton és alátétcédula elkészítése. 1985-ben folytatódott a paleobotanikai gyűjtemény rendszerezése és leltározása: 1800 db kövület leltározására került sor. Az 1986. évi munkatervben már a természettudományi feladatok bővítését célozták meg - „A természettudományifeladatok bővítése a Gerecse rovarvilágának gyűjtését végző szakembert alkalmazunk részfoglalkozásúként." - de a két részfoglalkozású szakember munkájából továbbra is csak Hably Lilla tevékenysége okozott maradandó változást/fejlesztést a gyűjteményben. 1986-ban Kesztölc és Pomáz felső oligocén korú lelőhelyeiről kb. 200 db ősnövénykövületet gyűjtött be, folytatta TatabányaMárgabánya eocén korú ősnövény lelőhely anyagának feldolgozását, 860 db ősnövénykövület leltározását a régi anyagból. A gyűjtemény további gyarapodását jelentette Schauer Gyula geológus ajándékozása: 50 db ősnövénykövület. Sajnos Hably Lilla távozásával azóta sem oldódott meg a természettudományi gyűjtemény helyzete - bár voltak kísérletek: 1988. október 1-től Franz Magdolna geológus alkalmazása fél állásban, akinek feladata a speciális paleobotanikai gyűjtés folytatása volt -, de a múzeum vezetése azóta sem adta fel megfelelő szakember alkalmazásának tervét, aminek jelenleg is „csupán" pénzügyi akadálya van. A gyűjtemény jövője A 90-es évek elején - a padlástérben elhelyezett, fűtetlen - raktár beázása miatt Kisné Cseh Julianna régész - aki 1996 óta hivatalosan is a gyűjtemény megbízott kezelője - vezetésével megindult az anyag átköltöztetése. Első állomása Skoflek István hajdani irodája volt, aminek belső szobájában a képzőművészeti gyűjtemény kiköltöztetése és mindkét irodahelyiségben új polcrendszerek beépítése után került sor - az anyag mennyisége szempontjából igen szűkös, de fűtött helyen - a gyűjtemény elhelyezésére. Ekkorra már gyűjteménykezelő is segítette munkánkat Skoflek István hajdani gyűjtőtársa, Homola István személyében. KDM Irattár: 1983. évi munkaterv. KDM Irattár: 1985. évi munkajelentés. KDM Irattár: 1986. évi munkaterv. A felvett szakember, Herczig Béla publikációi és munkajelentései alapján valóban számos lepkefajt- és egyedet gyűjtött, de ennek sem a természettudományi gyűjteményben, sem a leltárkönyvekben nincs nyoma. (Pl. 1986-ban a Komárom megyei lepkefauna gyűjtése kb. 20.000 példány volt, a Gerecse lepkeanyagában 42 faj a gyarapodás.) 49