Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A természettudományi gyűjtemény kialakulása, gyarapodása

Már ebben az évben három újabb lelőhelyről gyűjtött (Turul filmszínház mö­götti területről paleobotanikai anyag, Tatabánya-Márgabánya - eocén - paleonto­lógiái anyag és Dunaalmási kőbányából - pleisztocén - paleontológiái anyag). Doktori disszertációja megvédése mellett (a vértesszőlősi pleisztocén flóra) fo­lyamatosan igyekezett publikálni az előkerült leletanyagot, így pl. 1974-ben je­lent meg Komárom megye ősnövény lelőhelyei című munkája és a tatai várárok­ban előkerült botanikai anyag előzetes közlése. Mindezek mellett közlésre elő­készítette az Acs-vaspusztai római kori botanikai lelet, Az ószentiváni bronzkori botanikai lelet és A csőszhalmi botanikai lelet című tanulmányokat, melyek megjelentetését 1975-re tervezte. Még gimnáziumi tanárként alapította meg- s egészen haláláig irányította - a Hermann Ottó kört, melynek kiadványában - A tatai Hermann Ottó Kör Munkái — a megyében gyűjtött anyagot, gyűjtőútjaik eredményeit publikálták. A múzeum vezetésével közösen 1975-től folyamatosan igyekeztek az új állan­dó kiállítást a természettudományi gyűjtemény anyagával bővíteni de - elsősor­ban anyagi okok miatt - sikertelenül. Jól példázza ezt az 1978. évi munkaterv is: „A természettudományi gyűjtés és feldolgozás terén a megrendezendő állandó kiállítás előké­szítése a cél. E mellett törekszünk reális gyűjtőkörünk (paleobotanika) további fejlesztésére. " Széleskörű tevékenységet és gyűjtőmunkáját végzett. Gyűjtőmunkájában a tatai Hermann Ottó Kör és az Eötvös József Gimnázium tanulói segítették. 1976­ban a hazai mésztufa-flórák körében mint kiemelt témában az anyaggyűjtés to­vább folyt, aminek során más múzeumok anyagát is áttekintette (Dobó István Múzeum, Növénytár (Boros Ádám gyűjt.), Zirci Természettudományi Múzeum, összesen 25 lelőhely anyaga). Mésztufa gyűjtést végzett további 5 új lelőhelyen, köztük Csehszlovákiai előfordulásokon is. Az archeobotanikai anyag gyűjtésében jelentős eredményeket ért el: ásatás folyt a Bodajk melletti Galyaszurdokban (ezt a munkát az Eötvös József Gimnázium diákjai társadalmi munkában végezték, 1800 társ. óra), s gyűjtés folyt az aggteleki barlangban, a Velemi Szent-Vid hegyen, a Sé melleti telepen, a szombathelyi romkertben. Dolgoztak Tatán a különböző építkezéseknél és leletmentéseken, valamint a Bajóti Öregtó barlangban. Jelen­tősen gyarapodott a maggyűjtemény és a puhatestű gyűjtemény is. Jelentős adat és anyaggyűjtés történt A lé-víz és talajszennyeződés biológiai következményei Komárom megyében című témában. 1977-ben Csehszlovákiában Pótok, Gánócz, Lusck kör­nyéki mésztufa előfordulásokat vizsgált és lehetőség szerint gyűjtött. Eger várá­nak környékén is dolgozott, s a zirci Bakony Múzeum mésztufa-gyűjteményének feldolgozását tervezte. Gyűjtőtevékenységét tovább folytatta a megye ásatásain 8 IS. Komárom-Esztergom megye területén kívül tovább folytatta munkáját, a ha­zai és közép-európai mésztufaflóra gyűjtését, s folytatta az Alpokalja és a Bakony Publikációjának megjelenésére csak jóval késó'bb kerülhetecc sor, 1990-ben jelent meg a teljes anyagfeldolgozás: SKOFLEK 1974. 6 SKOFLEK1974aés 1974b 7 KDM Irattár: 1976. évi munkajelentés. KDM Irattár: 1977. évi munkajelentés. 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom