Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)
A tatai múzeum története
ben feltárt szőnyi falfestményes terem rekonstrukciója (Bíró Endre feltárása és rekonstrukciója, az oldalfalak felépítése Móré Miklós, a mennyezet ifj. Bóna István munkája) a múzeumban. A tatai múzeum más vidéki múzeumoktól eltérően, országos jelentőségű paleobotanikai gyűjteménnyel is rendelkezik. A megyén kívüli anyagot is magába foglaló gyűjteményt Skoflek István hozta létre, aki 1974-től részfoglalkozásban, majd 1980-tól haláláig (1981) főállásban volt a múzeum munkatársa. A gyűjtőmunkát segítették a múzeum munkatársai által vezetett honismereti táborok. A múzeum közművelődési feladatainak eredményességét az 1973 októberében alakult múzeumbaráti kör munkája és az 1973-76 között hat alkalommal megjelent Krónika című periodika, a Komárom megyei múzeumok tájékoztatója mutatja. Tovább bővültek a múzeum kiállítóterei is, 1977-ben nyílt meg a helyreállított tatai Zsinagógában a Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma. 1986-ban került teljesen a múzeum kezelésébe a Miklós-malom, amely félbe maradt rekonstrukciója után napjainkban a múzeum több gyűjteményi raktárának ad helyet. 1986ban nyílt meg a hányatott sorsú Vizivágóhíd kiállítása, amely az ország egyetlen ilyen jellegű ipari műemléke. Szándékos gyújtogatás pusztította el a jellegzetes tárlat anyagát. Ez idő alatt a múzeum vezetésében is változás történt, Bíró Endre nyugdíjazása után Szatmári Sarolta vette át 1984-1989-ig az intézmény vezetését. Az 1989-től a megyei múzeumi szervezetben bekövetkezett szerkezeti változások érintették a Kuny Domokos Múzeumot is: ez évtől kezdve elvált egymástól a megyei múzeumigazgatóság és a Kuny Domokos Múzeum igazgatói posztja. 1989-től 1995-ig az ugyancsak tatai székhelyű Német Nemzetiségi Múzeum igazgatója, Fatuska János irányította a Kuny Domokos Múzeum munkáját is. 1991-től megindult a múzeum gyűjteményi katalógusainak publikálása Kuny Domokos Múzeum Gyűjteményei sorozatcímmel. Az első, A tatai céhek kötet a múzeum igen gazdag, néprajzi-kézművesipar-történeti gyűjteményét mutatta be. Ugyancsak értékes része a múzeum gyűjteményének a tatai várbirtokot 1727-ben megvásárló Esterházy család arcképgalériájából, illetve az általuk Tatára telepített piaristák rendházában őrzött kegyúri arcképgalériájából származó festmények együttese, amelyek restaurálása és tudományos feldolgozása 1994-re fejeződött be. 1990-ben Magyary Zoltán munkássága címmel rendeztek tudományos ülést, melynek anyaga a Tudományos Füzetek 5. köteteként jelent meg. Még ez évben, a Kuny Domokos Múzeum volt a színhelye a Mátyás király és a vidéki Magyarország című tudományos ülésnek is. 1995-től Fülöp Éva került a múzeum élére. A Kuny Domokos Múzeumban 1996-tól 1 történész, 2 régész, 1 néprajzos és 1 művészettörténész muzeológus látja el a múzeumi alapfeladatokat, 3 restaurátor kolléga mellett. A múzeum kiállítóhelyei a Várban és a volt Zsinagóga épületében (Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma) találhatóak. Sajnos, az épület statikai problémái miatt 2001-től nem látogatható a barokk egyházművészeti kiállítás a Várkápolnában. A múzeum 12
