Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna (szerk.): A tatai múzeum története 1912-2002. (Tata, 2002)

A képzőművészeti gyűjtemény

peinek mestere) festett 1765-ben. Szent Miklóst, az alapító Esterházy Miklós gróf védőszentjét az ifjúság patrónusaként ábrázolta a mester. Sajnos a képet, több más, jelentős darabbal együtt 2001 nyarán ellopták, azóta nincs nyoma. A piarista rendház házi képtárként őrizte Stech Alajos (1818-1887) piarista atya, műkedvelő festő teljes hagyatékát, amelynek néhány darabját 1952-ben a múzeumba hozták. Hogy a több mint száz képet tartalmazó hagyaték nagy része hol lehet, ma sem tudjuk. A múzeumban mindössze két Stech-képet leltároztak be ekkor, de valószínűleg több darab is bekerülhetett, amiről az a körülmény árulkodik, hogy 1986-ban, a Művészet Magyarországon-kiállítás előkészítésének köszönhetően (amely a Stech-oeuvre-re irányította a figyelmet), újabb szignált Stechképeket és más jelzetlen, de nagy valószínűséggel neki tulajdonítható műveket leltároztak be. A művész oeuvre-jének összeállítása, a megfelelő korabeli dokumentumok híján, ilyen módon csak kísérlet lehet. A Piarista Múzeum szerezte meg gyűjteménye számára a baji kápolnából való Szent Péter- és Szent Pál-, valamint Szent Antal-szobrot, a népies barokk alkotásait, továbbá a majki kolostortemplomból való, rendi szenteket ábrázoló, kvalitásos szoborpárt - 1951-ben ezek is az állami múzeumba kerültek. Sajnos a főapostolok szobrai szintén a rablás áldozatául estek. A kastélyokból bekerült alkotások között is vannak jelentős vallásos festmények. Ilyen Donát Ferenc Szeráfi Szent Ferencet ábrázoló képe, amelyet a tatai kastélykápolnába festett - Esterházy Ferenc megrendelésére - 1806-ban (jelenleg a majki cellaház kiállításán). A Szent Romualdot, a kamalduli rend alapítóját ábrázoló festmény ugyancsak a tatai kastélyból került birtokunkba (jelenleg szintén Majkon látható). A Segítő Szűzanya-kegykép rézlemezre festett változata a szőnyi kastélyból származik. Egy rendkívül finoman, sfumatóban megfestett 18. századi Madonna-ábrázolás, amely a majki kastélyból való, egykor az Esterházygyermekek imazsámolya felett függött. A tatai kastélyból származik egy kivételes szépségű alabástrom Mária-szobor: Jacob Christian Schletterer Immaculatája az 1750-es évekből. A grafikai gyűjtemény legszebb lapjai szintén Majkról valók. A legértékesebb közülük a holland-velencei Cornelis Cort (Curtius) Szent Katalin sírbatételét ábrázoló metszete 1594-ből. A vallásos tárgyú műalkotások egy része Szakrális festészet és oltárplasztika a XVIII-XIX. században címmel hosszú időn keresztül állandó kiállításon volt láthao tó a várkápolnában. A grafikai anyag javát Devóció és reprezentáció, A historizmus évszázada illetve A grafika dicsérete címmel 1998-ban több válogatásban, több helyszínen is bemutattuk. 4 KÖVESD1 1995. s SZABÓ 1981, 426., 463. A Nemzeti Galéria-beli nagy kiállítás kísérő rendezvénye volt egy tatai kiállítás, ld. uő. A Kuny Domokos Múzeum képzőművészeti kiállításai 34. Tata 1981. kat. 26., 27., 28. További irodalom: SZABÓ 1985, 109.; KÖVESDI 2001, 361-382. 6 KÖVESDI 1995. és 1995a. 7 GALAVICS 1993, 421-424. (további irodalommal). 8 KÖVESDI 1995a. 107