T. Dobosi Viola: Ősemberek az Által-ér völgyében (Tata, 1999)

28. kép Tata-Porhanyóbánya feltárása (archív) séget, az ősember elvándorolt s itt-tartózkodásának nyomait az idők folyamán vastag mésztufaréteg borította be. A tatai mamutvadász-telep Magyarországnak nemcsak hogy eddig ismert legrégibb emberi lakóhelye, hanem a település körülményei folytán egyben az egész világon egyedülálló lehet. " A feltárást követő néhány évtizedben a tatai Porhanyóbányában talált leletanyag sokszor szerepelt a régészeti, geológiai, őslénytani szakirodalomban. 1958 tavaszán - a Skoflek István életrajzát ismertető fejezetben leírt módon Vértes László újrakezdte a lelőhely folytatásának feltárását. A lelőhely a gimnázium alatti vastag mésztufában van. A sporttelepet övező árok oldalában nyílik a 60 - 80 cm magas vízszintes nyílás. Ez az árok azonban csak a látszat, hiszen ennek az ároknak az alja volt a hajdani kőbánya járószintje. Az évtizedekig elhanyagolt, szemétlerakatnak használt bányaudvart aztán a 51