Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

sáról a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 4/1977. számú határozata rendelkezett, és elrendelte „Szőny nagyközségnek Komárom várossal Komárom néven történő egyesítését. A végrehajtás időpontja: 1977. április 1. * Előzőleg mind Szőny Nagyközség Tanácsa 1976. július 6-i ülésén, mind pedig Komárom Város tanácsa július 9-i rendkívüli ülésén egyetértett a két közigazgatási terület egyesülésével. Szőny nagyközség tanácselnöke az egyesüléssel kapcsolatban a következőket mondta: „Tanács egyik legjelentősebb határozatát 1976 augusztusában hozta. ... Meggyőződésem, hogy jól döntött a tanács amikor elhatározta az egyesülést és úgy gondolom, hogy ennek az akciónak nincsenek vesztesei, de nem lehet győztese sem. "

146 Az egyesüléssel Komárom területe 69,7 km

2-re, lakossága pedig 18122 főre nőtt. Komárom tanácselnöke Füstös László maradt, a szőnyi kirendeltség vezetője pedig a volt szőnyi tanácselnök, Vizur László lett. így a településrész lakosai ügyes-bajos dolgaikat helyben intézhették. Az alakuló tanácsülésre 1977. április 15-én került sor. Az ülésen kitűzték az egyesüléssel járó legfontosabb feladatokat. A korabeli sajtó a legsürgősebben megoldandó feladatok között az alábbiakat tartotta számon: a helyi közlekedés megoldása (rendszeres helyi járat Koppánymonostortól Szőnyig); köztisztasági szolgáltatás bevezetése és a cigánytelep felszámolása Szőnyben; a két településen meglévő intézmények egyesítése; valamint 26 utca névazonosságának megszüntetése (eben azt a gyakorlatot követték, hogy a kisebb, rövidebb utcák nevét változtatták meg).

147 Az egyesítés következtében a településen az alábbi utcanévváltozások történetek: Komáromban az Ady Endre utcából Sport utca, a Kossuth Lajos utcából Kelemen László, a Petőfi Sándor utcából Babits Mihály, a Széchenyi utcából Marék József, a Tóth Árpád utcából pedig Tompa Mihály utca lett. Koppánymonostoron az Akácfa utcából Ezerjó, a Diófa utcából Rizling, a Dózsa György utcából Esze Tamás, a Dobi István utcából Radnóti Miklós, a Gyöngyvirág utcából Blaha Lujza, a Hársfa utcából Rózsafi Mátyás, a Nefelejcs utcából Ciklámen, a Somogyi Béla utcából Csendes, a Szekfű utcából Pipacs, a Tavasz utcából pedig Tulipán utca lett. Szőnyben az Arany János utcából Kosztolányi Dezső, Az Árpád utcából Berzsenyi Dániel, a Bajcsy-Zsilinszky utcából Budai Nagy Antal, a Duna utcából Asztalos János, az Igmándi utcából Virág utca, a Jókai Mór utcából Dobi István (ma Fok) utca, a Madách Imre utcából Mikes Kelemen, a Mártírok útjából Szőnyi út, a Rózsa utcából Lombos utca, a Rákóczi Ferenc utcából Bercsényi Miklós utca, a Zrínyi Miklós utcából pedig Bokányi Dezső utca lett. Az utcanévváltozások hatálya 1977. július 3-a volt.

148 Mint láttuk, Komárom mai területének kialakulása ugyanolyan kusza és hosszadalmas történés volt, mint magának a városnak a története. 146 Komáromi Fióklevéltár 356/1977 147 Cs. Nagy Lajos: Derűlátással, tárgyilagossággal. Komárom és Szőny egyesülése után. In: Dolgozók Lapja. 1977. ápr. 16.3.1. 148 Kivonat Komárom Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága 59/1977. sz. határozatából. In: Komáromi Fióklevéltár 78