Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)
A „Pékség" „Szőnyben a Gyürky kastély melletti utca elején, a „faiskola" jobboldalán (ma: Hősök tere) volt egy régi hosszú parasztház. A község számára nagy lehetőség volt, mivel akkor még otthon dagasztották a kenyeret. Kenyérkosárban hordták reggel és szép pirosra sülve vitték délután az illatos kenyeret. Nemcsak kenyeret, hanem süteményeket, - rétest, buktát, és más finomságokat - lehetett vinni az akkor úgynevezett pékbácsihoz. A pékbácsit Six bácsinak hívták. (Six Sándor sütőmester) Kedves, mindig mosolygós, jókedvű vicces bácsi volt. Six bácsi a sütőiparos szerette az embereket, szerette a munkáját akár tél volt, vagy éppen nyári forróság volt. Néha sütött perecet, vagy pogácsát és amikor mentek a gyerekek megkínálta őket. Six Sándor közben katonai szolgálatot is teljesített, ez idő alatt sem állt meg a pékségi élet. Hosszú - hosszú évekig sütött mindenki számára. A finom illat messziről jelezte, hogy a közelben pékség működik. A fatüzeléses kemencékben izzott a parázs és a gyerekek tágranyílt szemmel nézték a tüzet, majd pékbácsi kedvesen azt mondta, megárt a szép szemednek és becsukta a kemence nagy fekete ajtaját. 1949ben a fatüzeléses kemencét széntüzelésre 161 kellett cserélni, ami megnehezítette a munkát a sütéshez. " 162 Blázi János (?,1867 - Szőny, 1929) péksége a Belső utca 236. szám (ma: Kossuth Lajos utca 1.) alatti lakóháza hátsó traktusában volt, kenyér-előkészítőből, kétkemencés helyiségből és leghátul a fa-és széntároló kamrából állt. A kemencék előterében a sütésre váró kenyeret kelesztő-polcokon tárolták. A kenyér kiadása egy kis ablakon keresztül történt. Halála után felesége özvegyi jogon vezette a sütőüzemet, először önállóan, majd 1938 és 1943 között Six Sándor pékmester segítségével, végül 1943-tól szintén önállóan. Egy 1945. január 28-i összeírás szerint a sütőüzemben 3 alkalmazott volt, 50 q liszt és 2 q kenyér tárolására volt hely és naponta 4 q fát használtak fel. A pékséget kövesúton lehetett megközelíteni. 163 1951-ben a pékséget államosították és a Komáromi Sütőipari Szövetkezet vette át. Blázi Jánosné egy ideig kenyérkiadóként dolgozott a pékségben, majd Budapestre költözött és ott is halt meg. A Blázi-család sírboltja a szőnyi katolikus temetőben található. 161 Szőny 89/3/1949 Komáromi Fióklevéltár 162 Kürthy Anna visszaemlékezése 163 Sütőüzemek. Szőny 11KE/1945 Komáromi Fióklevéltár 88
