Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Hentes és mészáros Kohn Sándor és Schiller Kálmán már 1885-ben mészárosokként dolgoztak a településen.

151 Kürthy Gyula (Komárom, 1907 - Szőny, 1979) hentes és mészáros. Édesapja Kürthy Gyula kőműves mester, édesanyja Liptay Anna háztartásbeli. Iskolái elvégzése után 1937 és 1939 között Váczi Sándor komáromi mászáros és hentes mesternél volt alkalmazásban és „ezen idő alatt minden tekintetben megbízhatónak, szorgalmasnak, mesterségében tisztaságot kedvelőnek és tisztességesnek bizonyult"

1 s2

. 1940 körül családjával Budapestre költözött, és ekkor már mint hentes és mészáros mester, saját hentesüzletet működtetett. Az épületet azonban bombatalálat érte. 1947 nyarán vissza akartak térni Komáromba, de már nem engedték át őket a határon. Bélapusztán kaptak ideiglenes lakást, innen 1953-ban költöztek Szőnybe, a mai Hősök tere 3. szám alá. A MASZOLAJ-ban helyezkedett el, majd 1962-ben új elnevezést kapott a cég „Komáromi Kőolajipari Vállalat" és innen ment nyugdíjba 1967-ben. Eredeti szakmáját azonban tovább fojtatta, a téli hónapokban családokhoz járt disznót vágni. Kádá ar Marcsa Sándor (Szőny, 1925 - Szőny, 2004) elemi iskoláit Szőnyben végezte. 1940-ben a Dunamocson élő Bacskor József kádármesterhez szerződött, ahol 3 évig tanoncként tanulta a mesterséget. Ezt követően kádársegédként, majd kádárként dolgozott. Később több munkahelyen megfordult, a választott szakmája mellett ácsként, valamint más munkakörben is tevékenykedett. Műhely a családi ház udvarán 151 Kürthy-Tóth im 266. (l/209.;42.) 152 Váczi Sándor által 1939. augusztus l-jén kiállított bizonyítvány. Kürthy Anna családi iratai alapján 153 Ozv. Marcsa Sándorné és Marcsa Sándor családi dokumentumai alapján Túri Zsolt gyűjtése és írása 81