Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Előszó Komárom városa három településből áll: központi része az egykori Új-Szőny (1896­tól Komárom), keleti városrésze Szőny és nyugati városrésze pedig Koppánmonostor (mely 17. század közepétől Ószőny része). L Komárom mai területe 1977-ben alakult ki, amikor Szőnyt, a jelenlegi keleti város­részt hozzácsatolták. E dátum tulajdonképpen az egyesítési folyamat legutolsó epizódja, mivel már korábban megtörtént az eredetileg szintén Ószőnyhöz tartozó Kisszőnynek (1921), illetve Koppánmonostornak (1932, 1952) és egyéb, Komáromhoz közeli szőnyi területeknek (1952) Komáromhoz csatolása. Az alábbiakban Komárom településrészeivel, vagyis Szőny és Koppánmonostor törté­netével foglalkozunk, hiszen 30 éve, hogy Szőny és 75 éve, hogy Koppánmonostor terü­letét Komáromhoz csatolták. 2 A történetet tovább bonyolítja, hogy Szőny közigazgatási része volt a 17. századtól mint Zichy-birtok (majd a 19. századtól Gyürky-uradalom) Füzitő puszta, a későbbi Almásfüzitő is, egészen annak 1958-ban történt leválásáig. Ám ezzel jelen kiállítás és katalógus keretében nem óhajtunk foglalkozni. E kiállítás és katalógus előkészítése során felhívást intéztünk mindkét Komárom la­kosságához, a médián keresztül: „A dél-komáromi Klapka György Múzeum kiállítást rendez Komárom településrésze­inek, Szőnynek és Koppánmonostornak a történetéből. A kiállítás 2007. április végén, a Komáromi Napok ideje alatt nyílik. Célunk, hogy bemutassuk a két városrész történetét, abból az alkalomból, hogy Monostor 75, Szőny pedig 30 éve egyesült Komárommal. Vár­juk azok jelentkezését, akik lakóhelyük, rokonaik, ismerőseik révén érintettek e témában és nevezetesebb személyekről, különböző eseményekről, épületekről stb. fényképekkel, dokumentumokkal, vagy tárgyi emlékekkel rendelkeznek. [...]" A fenti felhívásra azonban sajnos elenyésző számú jelentkező volt, így az anyaggyűj­tés elsősorban segítőimnek, Túri Zsolt Szőny helytörténete kutatójának, Kürthy Anna komáromi levéltárosnak, Bilkó István helytörténésznek, a Múzeumbarát Kör tagjának, Rácz Lászlónénak, a Nyugdíjas Klub tagjának az érdeme. Rajtuk kívül igen sokat segített Koppánmonostor történetének feldolgozásában az Élettér Közösségfejlesztő Egyesület, valamint a szőnyi emlékek feltárásában Tárnokné Márki Eszter gyűjtő és Herczeg Renáta művészettörténész, aki az „Adatok a Zichy és a Gyürky család műpártolásához" című 2002. évi szakdolgozatával és későbbi kutatásaival Szőny 18. századi történetéhez és a kas­tély építéstörténetéhez számos új adalékkal szolgált. Nekik ezúton is köszönöm önzetlen és kitartó segítségüket. Számadó Emese 1 2006-banfoglalkoztunk a történelmi Komárom és Új-Szőny egyesülésének 110. évfordulójával. Az alka­lomra „Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története (1896­1951)" címmel időszaki kiállítás nyílt a Klapka György Múzeumban. A kiállításhoz katalógus is kapcso­lódott. 2 A kettős évfordulóról Szőny és Koppánmonostor történetét bemutató kiállítással emlékeztünk meg. Meg­nyitására a Komáromi Napok keretében került sor. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom