Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)

Nagyherkálypuszta A terület eredetileg a Koppánmonostori bencés apátság birtoka volt és 1659-ben a Zichy-uradalom része lett. Majort és vadászházat építettek benne. Előbbi uradalmi központként funkcionált, innen intézte a Gyürky-birtok igazgatását 1920 és 1947 között Rothweil Rezső gazdatiszt. A terület az 1848/49-es szabadságharc idején fontos szerepet játszott, erre utalnak a temetőjében található osztrák katonasírok, az ulánus-emlékmű (ez ma az Igmándi erőd előtt látható) és a kapitulációs tárgyalások színhelyéül szolgáló istálló helyén emelt emléktábla.

47 A pusztát 1908-ban a régi nevén, Nagy Harkály néven törzskönyvezték a szőnyi képviselő-testület és gróf Gyürky Viktorné tulajdonos támogatásával.

48 1941-ben Nagyherkálypusztán 25, a közeli Hathalom-pusztán 10 és Göbölykúton 6 család lakott. Gyermekeik számára építtette gróf Gyürky Viktorné 1941-ben az új iskolát tanítói lakással, kerttel és udvarral.

49 Már előtte is volt azonban egy iskolának használt épület, ott tanított többek között Lacika István is, az 1920-az évek közepéig. Az iskola az 1952/53-as tanévben (a puszta ekkor már Komáromhoz tartozott) 29 tanköteles gyerekkel 1 tancsoport működött Páva Gyula nevelő vezetésével.

50 A gazdaságban 1945-ben 3 db, egyenként 87,92 m

3 nagyságú siló volt.

51 47 Kállay im. 157-158. 48 1235. (3/191.; 19.) in: Kürthy Anna-Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai 1879-1950. Esztergom 2004, 324. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Kürthy Annának, a Városi Levéltár munkatársának, aki ez alkalommal is segítségemre volt az idevonatkozó iratanyag áttekintésében. 49 34/1/941 Komáromi Fióklevéltár, Kürthy-Tóth im. 9-10. 50 Komáromi Fióklevéltár 51 50/89/1945 Komáromi Fióklevéltár 25