Számadó Emese: Komárom és településrészeinek egyesülése. Szőny és Koppánymonostor története a kezdetektől 1977-ig (Komárom, 2007)
Egyházi élet A római katolikus egyház 19 Szőnyben már a középkorban is állt templom, ezzel az épülettel kapcsolatban azonban a források hiányában csak feltételezésekre támaszkodhatunk. 20 Szent István király korától a település keleti határában húzódott a veszprémi és a győri egyházmegye határa, valószínűleg ezért élhettek már a 13.. században sanctiferek, azaz szentélyesek a településen, akik az úton lévő püspök vagy apát egyházi szolgálatához szükséges tárgyakat szállították, vagy lovat biztosítottak az utazáshoz. 21 A 15. században Szőny mezővárosi rangot kapott, ezért feltételezhető, hogy ekkor már volt valamilyen temploma is. A 17. században Evlia Cselebi, török utazó említ egy templomot a településen. A török időszak alatt azonban a katolikus hívők száma nagyon megfogyatkozott. 1659-tól a Zichy család lett az uradalom birtokosa, ők a gazdálkodásuk működtetéséhez a 18. század elején főleg bajor, sváb és német ajkú embereket telepítettek be Szőnybe. Ezek az emberek nagyrészt katolikus hitűek voltak, így az egyházközség újjászerveződött. Az uradalom egy időre Neffzer János báróhoz került, aki 1748-ban egy új templom építésébe kezdett. Az 1762-es Canonica Visitatio szerint a templomot Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szentelték és a lelki szolgálatot ferences atyák látták el. A feljegyezésből tudjuk, hogy a templomban három oltár állt és egy szépen faragott márvány keresztelőmedence. 22 Az észak-komáromi Szent András templom feljegyzései között talált iratokból tudjuk azt is, hogy a „háromoltdros szőnyi szép templomot (...) 1748-ban építették téglafallal ésfatoronnyal". 23 A Canonica Visitatio idejében a templom uradalmi patrónusa már gróf Zichy Miklósné Berényi Erzsébet grófnő volt, az egyházi szolgálatot azonban továbbra is a ferencesek végezték. Ez a templom feltehetően a mai templomtól keletre állt, de az 1763-as nagy földrengés során összedőlt. Egy ideig templom nélkül maradt a település, ezért a nagyobb ünnepeken az 1764-ben felállított Szentháromság-szobor kis oltáránál tartottak miséket. Berényi Erzsébet grófnő nagylelkű adománya révén 1774-ben egy új templom építésébe kezdtek, az új uradalmi központ mellett, a Szentháromság-szoborral szemben. Ezt a templomot láthatjuk mind a mai napig, hiszen semmilyen nagyobb átalakítás, bővítés nem történt azóta sem. A templom terveit feltételezhetően Fellner Jakab, az Esterházy család uradalmi építésze készítette. Néhány építészeti formaképzés valóban utalhat Fellner közreműködésére. 19 Herczeg Renáta művészettörténész írása 20 Révhelyi E. hagyatékában találunk arra utalást, hogy talán állt itt egy háromhajós román kori templom., Tat, Kuny Domokos Múzeum, 4. doboz, Szőnyi adatok 21 Kállay Ö. Adatok Szőny község történelméhez, Szőny, 1944 (1997). 137. 22 Canonica Visitatio 1762. Győri egyházmegyei Levéltár 35. füzet 23 Klujber L. hagyatékában található feljegyzése alapján. 13
