Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

1. Közigazgatási -, sport és kulturális intézmények A Komáromi Önkéntes Tűzoltóegylet telephelye és tűzoltó-felszerelése a város északi felében volt, így az csehszlovák fennhatóság alá került. Az önkéntes tűzoltóság újjászervezését elsőként Fiedler János, a lengyár tulajdonosa, valamint Szapora György és Fehér Lajos volt tűzoltók kezdeményezték. A komáromi önkéntes tűzoltóság 1920-ban alakult újjá 25 taggal, Komáromi Önkéntes Tűzoltó Testület néven. 1926-ban tűzoltószertárukat is felszentelték a Klapka György úton, az ún. Tűzoltóközben. Zászlójukat 1931-ben szentelték fel, Alapy Gáspárné zászlóanya segédletével. Az államrendőrségi palota épületét az Igmándi úton Kellner Józseftől vásárolt telken Gerstenberger Ágost és Árvé Károly budapesti műépítészek tervei alapján építtette Komárom szabad királyi város közönsége. Az építkezések, az építési napló bejegyzése szerint 1927. augusztus 12-én kezdődtek. A legfőbb kiviteli munkák (föld, kőműves, elhelyező, vasbeton, burkolati, műkő, szigetelő, cserépfedő, üveges, villanyszerelő, szobafestő, kályhák, parkettpadló) fő vállalkozója Brüll Ignác

47 és társa, Ballá György építési vállalkozók voltak. Felelős megbízottjuk Jamrischka Miksa építész, munkavezetőjük Nesztl József volt. Az építésvezetői teendők ellátására a város Tangl Endre építőmestert kérte fel. Az ácsmunkákat Beck Károly komáromi ácsmester, az asztalos, lakatos, üveges és mázoló munkákat Papp Gábor és Petőcz János helybéli asztalosmesterek, a bádogos, vízvezeték-szerelési és csatornázási feladatokat, valamint fürdő-és WC berendezési munkáit Sircz János komáromi iparos végezte.

48 Az 47 Brüll Ignác eredetileg tóvárosi vállalkozó, mivel azonban az 1920-as években számos szőnyi és komáromi munkája akadt, Komáromban is létesített telephelyet. 48 Mérnöki hivatal 178/1929. Komáromi Fióklevéltár 18