Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

A török kort követően kb. 1 km-re nyugatra újabb település alakult ki, nagyjából a mai Erzsébet híd helyén felépült repülőhíd környékén. Rév - vagy „Trajectus", ahogy latin nevén az oklevelek említik - 1777-ig közigazgatásilag Szőnyhöz tartozott, ekkor ÚjSzőny néven önálló községgé vált. Egyetlen fennmaradt épülete a hídfő keleti lábának közelében 1659-ben a gróf Zichy család által épített kényelmes vendégfogadó. Talán ez az épületegyüttes látszódik Friedrich Bernhard Werner 18. század első felében (feltehetően 1732-ben) készült, Komáromot ábrázoló rézkarcán. Részlet a rézkarcból A metszeten a Duna jobb partján egy több házból álló épületkomplexum látható. Akár ezt a fogadót ábrázolja Werner, akár nem, mindenesetre a későbbiekben átépítették, mivel a ma is álló épület, amelyet az Igmándi utca felőli főhomlokzatán elhelyezkedő két lépcsősora miatt a régi komáromiak még ma is csak „lépcsős kocsmának" emlegetnek, egy 1956. évi műleírás szerint 18. század végi barokk stílusú, földszintes, U-alakú árkádos tornáccal körülvett udvarház.

4 Ezt a házat tehát méltán mondhatjuk a mai Dél-Komárom valószínűleg legrégebbi épületének.

5 A szőnyi plébánia összeírási könyvében 1764-ben 34 idevalósi családot találunk, 242 lélekkel.

6 A szabadságharcban szinte teljesen elpusztult Új-Szőny fejlődését a vasútnak köszönhette: 1856-ban kötötték össze a Győr-Bécs vasútvonallal, 1860-ban Székesfehérvárral, 1884-ben Budapesttel. 1891-ben pedig megnyílt az Almásfüzitő-Esztergom vonal is. A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett le a településen. A komáromi vasútállomás 1927-ben Igényeik kielégítésére idővel iparosok, kereskedők érkeztek a környékről és a Duna túlsó partjáról. Az erődépítkezések folytatása (1850 - 1878) is élénkítette a település életét, mivel az építkezésekhez mesteremberek tucatjai érkeztek, családjaikkal együtt és közülük többen letelepedtek Uj-Szőnyben. Az erődépítkezésekhez érkezett pl. Bazsánt József ácsmester is a feleségével, a cseh-német határon fekvő Jicinből és telepedett le Kisszőnyben. Gyermekei, unokái aztán tovább vitték az ácsszakmát. A mesteremberek mellett a megjelenő katonaság, illetve családtagjaik is növelték a település lélekszámát, amelynek a 19. század végén egy katolikus (1763, ill. 1887) és egy református (1890) isko4 A műleírás a Komáromi Klapka György Múzeum Adattárában található. 5 Kecskés László: Komárom,. Komárom, 1985, 28. 6 Néhai Weninger Ernő volt szőnyi esperesplébános följegyzései. Gépelt kézirat, én. In: Klapka György Múzeum Könyvtára 4