Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

1926-ban épített imaházuk ma is áll a Bajcsy-Zsilinszky és Szent László utca sarkán, de a többszöri átépítés után már teljesen elvesztette zsinagóga jellegét. Nem túl nagy számú hívővel ugyan, de 1913-ban a baptista gyülekezet is megtelepült a városban. Imaházuk 1929-ben épült. 1930. augusztus 29-én a komáromi ev. egyházközség építési ügyében az alábbi jelentés érkezett Komárom Város polgármesteréhez: „ Tisztelettel jelentjük, hogy a Komáromi ev. Egyházközség a 7118/1928. szám alatt engedélyezett imaterem és lelkészlak építését - mely ál 1 imaterem, 1 tanácskozó, 5 szoba, 2 konyha, 2 előszoba, 1 iroda, 1 cselédszoba, 1 fürdőszoba, 2 kamra és pince helyiségből - elkészítette. ... Az épület folyó évi augusztus hó 10-étől lakott állapotban van. " A lakhatási engedélyt 1930. október 14-én i 63 kapta meg' „Nagy öröme volt szeptember 28-án (1930) Magyar Komárom evangélikus egyházának, amelynek székházát és a benne elhelyezést nyert kápolnát akkor áldották meg, illetve szentelte fel Kiss István dunán-inneni püspök. "

64 Az imaház első lelkésze Fadgyas Aladár volt. Az új római katolikus templom tervezése 1935-ben indult meg, Surányi Ferenc apátplébános ideje alatt. Helyéül a Milch-féle fatelepen a Templom utca és a Zichy utca meghosszabbítása közötti 1594 négyszögöl területet vásároltak meg. A templom építésére kiírt pályázatra 62 pályamű érkezett. A bíráló bizottság Körmendy Nándor budapesti építészmérnök tervét fogadta el. Az építés vezetésével Marschall Béla győri építőmestert bízták meg, aki egyben a kőfaragó munkákat is vállalta. Körmendy Nándor győztes terve 63 KomáromiFióklevéltár 64 Komáromi Lapok, 1930. október 8. 26