Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

A közelmúltban pár év alatt a hatalmas katolikus lányiskola, az izr. templom, a református templom és lelkészlak, valamint iskolák, az államrendőrség új palotája, a pénzügyi épületek nőttek ki a földből és az állandó építkezés a munkanélküliséget teljesen eltüntette. Magyar Komáromban nemcsak hogy nincsen munkanélküli, hanem munkáshiány van. Az új építkezéseknél is sok munkás talál elhelyezkedést és munkaalkalmat. * A járásbírósági székházat, fogházat a Kun Miklós örököseitől, valamint Milch Bertalan és nejétől vásárolt telken építette fel Komárom város közönsége. A versenytárgyalási hirdetmény kiírására 1929. március 27-én került sor, melynek eredményeként az építési munkák fővállalkozója Brüll Ignác lett, képviselője ez alkalommal is Jamrischka Miksa építész volt. A bádogos munkák kivitelezője Jelinek Béla, az üveges munkákat Borbély Gusztáv, a cserépkályhamunkákat Halász Ferenc és Gyalókay Kálmán, a vízvezetéki és csatornázási munkákat Sircz János, a villamos szerelési munkákat Kerti és Farkas vállalkozók végezték.

5 Az építkezés 1929. május l-jén indult, s a város ugyanazon év október 26-án vette át az elkészült épületet. Az egyes munkák építési munkái után a vállalkozók jótállási határideje lejárta után, 1930. december 29-re írták ki a munkák utóvizsgálatát. A Komárom-Újvárosi Vasúti Altiszti Társaskört 1899-ben alapították a vasúti altisztek. 1908-tól a városrész polgári elemeit is felvették a tagok közé, neve ekkor Komáromi Vasúti és Polgári Társaskör lett. Elnöke ekkor, 1936ban bekövetkezett haláláig Pungor Lajos volt. A kör először egy szobából álló helyiséget bérelt a Busházban, 1910-re azonban hitelek és tagjainak összefogása eredményeként megépült a székháza. 52 Komáromi Lapok, 1928. ápr.7.,6. 53 186/1929 mérnöki hivatal, Komáromi Fióklevéltár 54 7872/1930 pm. Komáromi Fióklevéltár 20