Számadó Emese: Új-Szőnytől Komáromig. A komáromi ipar, iparosok, kereskedők és vendéglősök története 1896-1951 (Komárom, 2006)

IL Komárom-Újváros: Ipartörténet (1896 -1920) „ Városunk fejlődésének, anyagi jólétének és gyarapodásának egyik feltétele a gyárak felállítása és ipari vállalatok létesítése. "

20 Új-Szőny - későbbiekben Komárom-Újvárosként az egyesült Komárom déli városrésze - a 19. század végétől az iparosodás útján haladt. Hozzájárult ehhez egyrészről az, hogy 1850-ben a Monarchián belül eltörölték a vámokat, hogy 1856-ban megindult a vasúti fejlődés és természetesen az évszázados, Budapestet Béccsel összekötő szárazföldi és olcsó vízi útvonalak. Az ipar megtelepedését szorgalmazta a városban állomásozó nagyszámú katonaság, mint felvevőpiac is. Éppen ezért Komárom vezetősége 1896-ban - látva a déli városrész fenti előnyeit - továbbra is itt határozta meg a nagyipar elhelyezését. Mindezek következtében 1909-ben

21 már az alábbi üzemek működtek Komárom déli felében: gőzfűrész-telep, selyemgyár, lengyár, gőzmalom, asztalosműhely gőzgéppel. Ezeken kívül 1895től Ráth Károly budapesti lakos téglagyárat üzemeltetett, a későbbi lengyár területén,

22 1902-ben pedig már egy spódiumgyár is volt ugyancsak ezen a helyen.

23 Komárom 1902. évi térképe (részlet) 20 Komáromi Hírlap, 1900. május 26, 3. 21 Komáromi Hírlap, 1909. (3.sz.) 5. 22 Kürthy Anna - Tóth Krisztina: Komárom és Szőny képviselő-testületi jegyzőkönyveinek kivonatai, 18791950. Esztergom, 2004, 11. A téglagyár helyszíne az 1902. évi várostérképen is látható. 23 Komárom-Újváros 1902. évi térképe. In: Statny okresnyy archiv v Komarne 24 In: Statny okresnyy archiv v Komarne 9