Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

A trianoni békediktátum éve gyökeres változást bozott Komárom életében. Az északi városrészt Csebszlovákiáboz csatolták, a délparti Komárom pedig önálló városként igyekezett megbirkózni a báború utáni évek rengeteg problémájával. A legtöbb gondot az a lebetetlen állapot okozta, bogy a városnak egyetlen középülete sem volt. Hosszú időnek kellett eltelnie addig, amíg a belyzet megváltozott. Alapy Gáspár polgármester és munkatársai, ráradbatatlan és következetes munkájukkal fokozatosan pótolták a biányosságokat és máslél évtized elteltével már minden bivatal, intézmény és közület a saját új székbázában iolytatbatta tevékenységét. Alapy tervei szerint „Az uj városházán ideiglenesen, amig a kultúrpalota fel nem épült, a városnak több kulturális intézménye nyer elhelyezést. Ezek között első helyen áll az uj múzeum, amelynek szenzációs leleteit Kállay Ödön szőnyi jegyző felajánlotta. " : "Régiségeimet az első világháborút követő évtizedekben azzal a céllal gyűjtöttem, hogy alapanyagául ajándékozzam annak az új múzeumnak, amely a cseh kézre jutott Jókai Múzeum pótlására a közgazdasági helyzet várt megszilárdulása után, a magyaroldali Komáromban az akkori polgármesterrel együtt, létesíteni terveztünk, hogy a gazdag szőnyi lelőhelyeken napról-napra előkerülő becses őskori és római emlékeknek megfelelő megőrzési helyet biztosítunk. " A múzeum létesítése 1930-ban realizálódni látszott, amikor Komárom szabad királyi megyei város képviselő-testülete átiratot intézett a Magyar Nemzeti Múzeum Igazgatójának, amelyben az alábbiakat vállalták: „... a Magyar Nemzeti Múzeum Komáromban létesítendő osztálya részére három helyiséget biztosít, annak fűtéséről és világításáról, valamint a múzeumi termek megfelelő állványzattal történő ellátásáról gondoskodik, s erre a célra 3000 P-t megszavaz. Az ide küldendő múzeumi tisztviselő részére ... lakást méltányos bérért biztosít és végül a múzeum fenntartásához évi 1500 pengővel hozzájárul. ...A város közeli szomszédságában fekszik az a terület, mely a római uralom alatt Bregétio (!) néven ismert katonai tábor volt, hol az ásatások ma is tartanak és évről évre igen sok érdekes régiség kerül elő, mely régiségek a komáromi múzeumban volnának elhelyezve s annak gyűjteményét szaporítanák. " A képviselő-testület döntése ellen senki senki sem emelt kirogást, így március 31-én relterjesztették a vármegyei alispánboz törvénybatósági jóvábagyás végett. Esztergom ban 1930. április 8° Alapy Gáspár (1880-1945) ősi Komárom megyei család sarjaként Eszak-Komáromban született. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett dolgozni az észak-komáromi városbázán. 1921-ben Dél-Komáromba jött, abol bekapcsolódott a város vezetésébe, 1925-től kinevezett polgármesterként. Városépítő tevékenysége során virágzó kisváros alak Ült RÍ Népszerűségének köszönbetően és érdemeinek elismeréseként 1939- július 15-től az újra egyesített Komárom polgármestere. 1944 augusztus 31-én nyugdíjba ment. 1944. október 17-én zsidópártolás vádjával a nyilasok letartóztatták, a Csillagerődbe, majd Dacbauba burcolták abol mint a 136708 számú fogoly balt meg 1945. február 5-én. A legnehezebb időkben is ki merte jelenteni: "En esküt tettem rá, hogy minden polgár ügyét egyformán szolgálom. ''Kállay Ödön (1879-1960) Új-Szőnyben született. A k omáromi bencés gimnáziumban tanult. Családja mellett itt kapta az első inspirációkat a régiségek megbecsüléséről, köszönbetően ezt osztályfőnökének, Gyulai Rudolfnak, aki a Komárom vármegyei és Komárom városi Történeti és Régészeti Egylet alapítója és egyben titkára volt. 1901-től 40 éven át az ószőnyi községházán dolgozott aljegyzőként. Munkája mellett egész életét hihetetlenül gazdag történelmű faluja szellemi és tárgyi öröksége megismerésének, felgyűjtésének szentelte. Megírta Szőny történetét. Brigetio-gyűjteménye a legnagyobb fennmaradt egységes magyarországi antik gyűjtemény. Komáromi Lapok 1928 (42. szám) április 7, 6. Brigetio. Egy római város élete. Kiállítás a Kállay-gyűjteményből. Tata 1990 1461/1930. számú képviselőtestületi határozata. 1930. március 12. in: Komárom Városi Fióklevéltár. Ezúton szeretnék köszönetet mondani Kürthy Annának, a levéltár munkatársának, aki ez alkalommal is értékes levéltári torrásokkal járult hozzá a kiállítás forgatókönyvének és a katalógus szövegének a megírásához. •. •• •:•••.;:•;