Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

tása után. A restmények jelenleg csupán időszaki kiállítások keretében láthatók, de abogy már ko­rábban is említettem, terveink között szerepel egy állandó képzőművészeti kiállítás rendezése. A múzeumi könyvtár, kiegészülve Kecskés László helyismereti jelentőségű, nem egyszer rit­kaságszámba menő könyveivel és kézirataival, melyeket a múzeumvezető halála után a város vá­sárolt meg a múzeum számára, számos belytörténeti kutatónak és szakdolgozónak nyújt hatha­tós segítséget. Néhány ritka és értékes könyvet nagybátyjától, Kállay Ödöntől vásárolt, kiterjedt kutatótevé­kenysége és levelezése folytán számos tiszteletpéldányt kapott és persze munkájából kifolyólag igyekezett beszerezni minden Komárommal foglalkozó művet. így könyvtárában az alapvető ko­máromi és megyei monográfiák mellett a ma már sajnos a városi könyvtárban is legfeljebb csak egy-egy példányban megtalálható kiadványok jelentik a legfőbb értéket: Alapy Gyula, Baranyay József, Takáts Sándor, Kultsár István komáromi és Komárom megyei vonatkozású munkái. A gyűjtemény további kötetei között tallózva, szólnunk kell a 18. században fellendülő komáromi nyomdászat, illetve a neves református prédikátorok (Mindszenti Sámuel, Pétzeli József) tevé­kenységéről, amelynek néhány igen értékes darabja szintén megtalálnató a könyvtár állományá­ban. Komárom legdicsőségesebb korszaka, a szabadságharc kutatói számára igen értékes id. Szinnyei József Komárom 1849/49-ben című naplójának (Budapest, 1887), valamint Klapka György Emlékeimből című visszaemlékezésének (Budapest, 1886) első magyar nyelvű kiadása. Kecskés László maga is szép számban gyarapította a Komáromról szóló művek jegyzékét. Közü­lük három (A Komáromi mesterségek, a Komárom az erődök városa és a Komárom irodalmi éle­te) ma is témájában a legteljesebb és a maga nemében egyedülálló mű Kecskés László műveinek — nyilván a kiadottnál részletesebb — jegyzetapparátusa szintén a múzeum könyvtárában található. Egyéb 1. Konferenciák 1997-ben a „Két haza egy szívben" című néprajzi kiállításnoz konferenciát szerveztünk, mely­nek keretében az áttelepítés politikai-történeti okairól, az áttelepítettek további sorsáról és nép­rajzi vonatkozásáról volt szó 1998-ban Dr. Borhy László „Római kori falfestészet Pannóniában" címmel nemzetközi konfe­renciát szervezett, melynek anyagát 2000-ben önálló kötet formájában jelentettük meg. 2001-ben „8. Nemzetközi ókori falfestészeti konferencia" résztvevői egy napjukat Komárom­ban töltötték. 2- Múzeumpedagógia 2005 tavaszán, a hagyományteremtés célzatával, a múzeum, mint kulturális intézmény felada­taiban bekövetkezett új elvárásoknak megfelelően — és nem utolsósorban helyi igényre — mú­zeumpedagógiai napot rendeztünk óvodások és kisiskolások részére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom