Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)
A Múzeum gyűjteményei A múzeum legnagyobb gyűjteményi egysége a régfész;et, amely Komárom szőnyi városrészéből, a római kori Brigetio területéről 1990 óta a leletmentések és 1992-től az ásatások során előkerülő leleteket tartalmazza. A kőraragványok (szarkorágok, sírkövek, oltárkövek, építési tagozatok stb.) a római kőtárban, a restaurált tárgyi leletanyag (kerámia, ékszerek), a ral- és mennyezetiest mények a múzeum rőépületében láthatok. Az ásatások során előkerült anyag tematikus leldolgozásával a reltárást végző tanszék diákjai roglalkoznak szemináriumi dolgozat, diplomamunka és PhD-dolgozat keretében. Eredményeiket 2-3 évenként — anogy látnattuk — tematikus kiállítások keretében mutatjuk be, ill. az értékesebb és ritkább anyag bekerül az állandó kiállításba. Az anyag nazai és nemzetközi ismertségét pedig Dr. Borny László szakmai munkásságának köszönbetjük. A múzeum második legnagyobb gyűjteményi egysége a Horsa Istvánné által gyűjtött és ajándékozott „Két haza egy szívben" relvidéki néprajzi gyűjtemény. Az anyag az 1946 és 1948 között a szlovákiai Komárom környé ki falvakból Ma gyarorszagra Lel épített, s idővel Dél-Komáromba, a szülőröld közelébe költözött családo k által megőrzött relikviákat (viseletek, bútorok, basználati tárgyak, mezőgazdasági eszközök, dokumentumok, rényképek) tartalmazza. A lolyamatosan gyarapodó gyűjtemény egyes tárgyaiból rendezett tematikus időszaki kiállításokról lentebb már szóltunk. Jelenleg 121 ajándékozót és adatközlőt tartunk számon. A 2004. évi "A szó elszáll, a kép megmarad" című kiállítás kapcsán nébai Nagy Lajos naszvadi rényképész bagyatékaként köze 13500 néprajzi jelentőségű rotónegatív tulajdonosai lettünk, amely egyrészt rendkívül nagy érték, másrészt igen nagy relelősség — és itt nemcsak a történeti-néprajzi értékű iotók miatt, banem a hagyatékot a múzeumnak ajándékozó két testvér, Nagy Erzsébet és Nagy Rozália miatt is, akik magukkal vitték az anyagot a császártöltési áttelepítésbe, majd Szőnybe, abol őrizték tovább, bogy aztán a múzeumnak ajándékozva közkinccsé tegyék. Szerencsére Komárom Város Közművelődési-, Sport- és Idegenlorgalmi Bizottsága, ielismerve e képek rontosságát két ízben is nagyvonalúan támogatta az igen rossz állapotú Iekete-Iehér negatívok előbívatását. Maga az előhívatás is kemény feladatnak bizonyult. Hosszas ittboni keresgélés után végül az észak-komáromi Galéria Fotó vállalta a munkát. Székely Ibolya közel egy éve lelkiismeretesen és roppant leleményesen, gyakran az előhívás rutinieladatán túlmenő problémákat is megoldva végzi a munkát. A néprajzi anyag kezelése és leidolgozása természetesen Horsa Istvánné reladata, aki 2005-től már a múzeum munkatársaként tartja a kapcsolatot a Néprajzi Múzeum szakembereivel. Zsuzsa egyébként önkéntes néprajzi gyűjtőmunkájáért 2003-ban megkapta a Magyar Néprajzi Társaság Önkéntes Gyűjtő Szakosztálya Sebestyén Gyula-emlékérmét. A múzeum fontos gyűjteményi egységét képező történeti gyűjteménybe tartozó tárgyak, dokumentumok és archív iotók és metszetek nagy része természetesen helytörténeti vonatkozású. A gyűjteményt Kecskés László tevékenysége alapozta meg, aki széles ismeretségi köréne köszönnetően számos, Komárom történetének tekintetében igen értékes relikviákkal gazdagította a múzeumot. A mi dolgunk sajnos már nebezebb, az ajándékozási kedv elsősorban és legleljebb a helytörténeti kiállítások kapcsán éled tel. Ilyenkor azonban sokan látják azt a gondosságot és alaposságot, amellyel a kölcsön adott tárgyakkal, totókkal és dokumentumokkal bánunk. Ezért is van szükség az ilyen kiállításokra, hiszen az a korosztály, amelynek még jelentenek valamit ezek a tárgyak, már nagyon idősek, az örökösök pedig vagy nem is tudják, hogy mit dobálnak ki, vagy mindenért pénzt akarnak, amit sajnos mi nem tudunk adni.
