Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

Időszaki kiállítások 1996-2005 De térjünk vissza a kiállításokhoz. 1996-ban bemutattuk a fiatalon (1902-1930) megbalt észak-komáromi származású Rauscber György festményeit, fivére, Rauscher László jóvoltából. Laci bácsi 1998-ban elhunyt és ránk bagyta 21 db képét és ezzel a legnagyobb Rauscber-gyűjteménnyel rendelkezünk. A túlnyomórészt az 1920-as években külföldön alkotó művészt a Berlinből kiindult új tárgyiasság nevű művészeti irányzat legjelesebb magyar képviselőjeként tartják számon. Ezt a kiállítást a szintén komáromi születésű, jelenleg azonban Pásztón élő Leszenszky László festményei követték. Az 1913-ban született Laci bácsi 1993 és 1995 között megfestette gyermekkora szülővárosát. Az akkori utcákat, tereket, közintézményeket. 60-70 év távlatából képei nagy része már dokumentum értékűek. Közel 50 festményét 1997-ben Komáromnak adta, azzal a feltétellel, hogy időben állandó kiállítás lesz belőlük. A dolog sajnos még várat magára, de fejlesztési terveink között szerepel az állandó képtár kialakítása. Ez évi utolsó kiállításunkat a szintén komáromi születésű, de a fél világot, többek között a Közel-Keletet is bejárt Rafael Viktor Győzőnek (1900-1981) szenteltük, özvegye, Rafaelné Kéri Erzsébet (Gabi néni) tulajdonában lévő képeiből. Ölveczky Gábor és Web ner Tibor 1997-ben nagyszabású kiállításokat rendeztünk a Komáromi Napok tiszteletére. Április 26án Selmeczi Kovács Attila, a Néprajzi Múzeum főigazgató helyettese nyitotta meg a „Két haza egy szívben " című néprajzi kiállítást, a felvidéki magyarság áttelepítésének 50. évfordulója alkalmából. A kiállítás anyagát Horsa Istvánná Fekete Zsuzsanna — gyermekként maga is Gutáról áttelepített — nyugdíjas pedagógus gyűjtötte a messzi áttelepítésből idővel Komáromba visszatért gútai, komáromszentpéteri, izsai, hetényi, madari, martosi, naszvadi családoktól.