Számadó Emese: 40 éves a Komáromi Klapka György Múzeum (Komárom, 2005)

Ugyanekkor nyílt meg újra az anyagában jelentősen kibővített és Biró Endre által rendezett kőtár is. A római kiállítás lebontása után, 1974. október 5-én Mózes Pál elnökhelyettes (Komárom Város Tanácsa) nyitotta meg azt a bajózástörténeti kiállítást, melyet a bónap végéig tekintbettek meg a látogatók. Ennek keretében - az ókortól kezdve a vitorlás bajok alkonyáig basznált - tengeri bajok különféle főbb típusai voltak látbatók, túlnyomó részt az esztergomi Balassa Bálint Múzeum anyaga tói. A következő évben a Komáromi Városi Tanács kiutalta a múzeumnak az Igmándi erődben eddig basznált rész melletti helyiségcsoportot, ami azt jelentette, bogy már tekintélyes nagyságú terület állt rendelkezésre egy reprezentatív kiállítás megrendezésére. Az átalakítási munkák tervezése, a megvalósításboz szükséges pénzösszegek biztosítása, a kivitelezés, valamint az új kiállítás megrendezése jó pár évet vett igénybe. Ezalatt az időszak alatt csak a kőtár működött. Az erődnek ebben, a minden részletében megújított helyiségcsoportjában 1979- november 3án Dr. Bodrogi Tibor, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának igazgatója nyitotta meg a „Komárom megye magyar néprajza " című kiállítást, mely egy régi parasztbáz és gazdasági udvar használati, berendezési tárgyait, valamint kovács-, szíjgyártó-, kádár-, fazekas - és csutorás mesterségek szerszámkészletét mutatta be. A néprajzi kiállítás egy részének lebontása után 1984. szeptember 30-án Füstös László, a komáromi Városi Tanács VB Elnöke nyitotta meg a „Fejezetek Komárom XIX. századi történetéből" című kiállítást, amelyen megismertettük Komárom erődrendszerének, az 1848/49 -es szabadságharc komáromi eseményeinek történetét, városunk jeles íróinak életét és munkás-