Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

57 mellékága, mely a dunakeszi-i házak alatt folyt, keletről megkerülte. A Römer által közölt fenti bélyeges téglát ő ilyennek látta és olvasta: O / KN / AXENIAVIN A dunakeszi-i erőddel szemben a szentendreiszigeten, a Horányi csárda mellett is van a vácinak megfelelő burgus, amelyen fölül 100 öllel Römer' egy külön római épület helyéi állapította meg, sok téglával, cseréppel és habarcssal. Salamon

2 a Rómer által megállapított dunakeszi-i burgustól délre a Palotai-patak torkolata és az akkori „Sas korcsma" melleit is látott egy földvárat és a földből kiálló római falat s azt gyanította, hogy ott is kellett valaminek lenni s talán onnan kerültek a gróf Károlyiak birtokába a fóthi park római kövei. Most azután eljutottam volna Trans, vagy ContraAquincum környékére. Ma ezzel szemben olvassuk Halitzky,

3 Paur

1 és Rómer' jelentéseit, egy nagy chaosba keveredünk, melyből még Salamon

6 sem vezet ki bennünket. Először nem voltak tisztában magának az aquincumi Castrumnak a helyével sem. Torma szerint a canabétól nyugatra, a vörösvári völgy előtt feküdt úgy, hogy keleti oldala, a vízvezeték vonalába eseti volna, s a nyugoti oldal két sarkát meg is találták. Salamon azonban már 1878-ban megjelent első kötetében a mai hajógyári szigetre és Óbuda helyére teszi, mert abban a római időben a hajógyár területe még nem volt sziget, hanem a jelenlegi Megyfa és Zichy-utca között a budai parttal összefüggő szárazat alkotott, s e szerint a cas1 1874 -875 évi 38. számú utazási jegyzőkönyve 97. 1. 2 Budapest tört. I. 338. :

l Tudományos Gyűjtemény 1820. III. 9—2(i. (líövid értekezés egy „Hidvarrúl" (de Munimento I'ontis) 4 Akadémiai Értesítő 1857. évf. 227. 5 Arch Közi. 1862. I. 51—53. 0 Budapest tört. I. 278,- 329,-339.