Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Egy példázatos életút

6 Trianon miatt befejezni nem tudta - a szülőfaluja környékén található római kori erődítmények maradványainak feltárását. E kutatások eredményét doktori disszertációjában foglalta össze. Tóth-Kurucz Jánost, megannyi nemzeti elkötelezettségű értelmiségivel együtt, a második világháború utáni szovjetizált Magyarország ellenségének tekintették. Rendszeridegenként állandó megfigyelésnek, zaklatásnak volt kitéve. A nemzeti intelligencia megsemmisítésére törekvő, szovjet megszállókat kiszolgáló hatalom az ötvenes években sem volt képes megtörni Tóth-Kurucz János életerejét. 1969-ben, kilencvenkét évesen hunyt el. Fehér Csaba tanulmányát azért ajánlom a tisztelt olvasó figyelmébe, mert jóval több, mint egy példamutató magyar értelmiségi életpályájának bemutatása. A tanulmány korrajz is egyben, amely Ferenc József uralkodásától a Horthy-korszakon át Rákosi, majd Kádár Magyarországának fontos és bonyolult társadalmi folyamatainak megismerésére is lehetőséget kínál. A tanulmányra és az életút példázatára elsősorban a hazai diplomások figyelmét hívom fel. Olyan szellemi igényességgel és erkölcsi felelősségtudattal tekintsenek a jövőbe, mint ahogy azt Tóth-Kurucz János tette. Történetének, sorsának megismerése segíthet abban, hogy „tettrekész", felelős értelmiségivé válva a nemzeti intelligencia táborát gyarapítsuk. Identitásunkat tudatosan megélve - a magyar nemzet életesélyeit növeljük. Tatabánya, 2009. szeptember 2. Dr. Völner Pál