Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Jegyzetek

67 Jegyzetek Tóth-Kurucz János dunaalmási hagyatéka. A családban nem ő volt az első gyermek. Az első gyermek 1873ban született, aki a keresztségben szintén a János nevet kapta, sajnos azonban ő kétévesen, 1875. január 25-én elhunyt. Necrologicum Sacerdotum Archi-Diocesis Strigoniensis ab anno 1737-1889. KÁJL - Városi Polgári Fiúiskola Magántanulói Anyakönyve 1894/ 1903. Az 1868-as népiskolai törvény értelmében a népoktatás felső szintjét az ún. felső népiskolák és a polgári iskolák jelentették. A hat elemi elvégzése után a négy évig tartó képzés heti 24 órában történt. A középiskolásokhoz viszonyítva csökkentett mértékben sajátították el az általános műveltség alapjait. Latint vagy görögöt pl. nem tanultak, csak németet. Sok időt fordítottak azonban az elsajátított műveltségelemek gyakorlati alkalmazására. ROMSICS 2000, 43. A tanítóképzők ugyancsak középszintű szakiskolának számítottak. A képzési idő előbb három, majd 1881-től négy évig tartott. Ezekbe az iskolákba a legalább 15 éves és négy középiskolát végzett fiúk, illetve 14 éves, felső népiskolát vagy polgárit végzett leányok jelentkezhettek. (ROMSICS 2000, 42.) Két olvashatatlan szó. DEÁK 1942. Az izsai iskolaszéki jegyzőkönyvek kivonata. Tóth-Kurucz János dunaalmási hagyatéka. FEHÉR 2000, 20. Hogy miért nem Izsán? Sajnos csak sejtésekre hagyatkozhatunk. Mindenesetre a fennmaradt, erre az időszakra vonatkozó levelezésében, illetve a család tagjainak elbeszéléseiben ilyen-olyan vonatkozásban többször feltűnt egy izsai leány neve. Az izsai eladósorban lévő fiatal leányok már minden bizonnyal szövögetni kezdték a szépreményű ifjú tanító számára a hálófonalat, hiszen a tanító a falusi társadalom egyik legmegbecsültebb tagja volt. Mindenesetre, ha csak a házasság elől menekült, akkor jó messzire sikerült eljutnia. Tóth-Kurucz János dunaalmási hagyatéka. Tagja volt többek között a Komáromi Katolikus Legényegyletnek, a Szent István Társulatnak, az Országos Magyar Régészeti és Em-