Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Pannónia szerelmese

38 Doktori diplomája Doktori értekezésében Tóth-Kurucz János pontról pontra, történelmi tényről történelmi tényre, helységről helységre haladva próbálta bizonyítani feltevését a bal parti erődök létéről. ,Amint a későbbi barbár betörések bizonyítják, a Duna soha sem volt elég biztosíték, azért a Rajna menti mintára a németek által Hinterlandnak nevezett területet igyekeztek teremteni a balparton, mely mintegy hullámtörője volt az észak felől jövő támadásoknak."

7

I Az ezen a területen előforduló római leletekkel és lelőhelyekkel kapcsolatban elsősorban Ortvay Tivadart idézte. „Éppen az újabb s legújabb időkben kerültek elő Pozsony közelében olyan nyomok, melyek kétségtelenné teszik, hogy a római e vidéket is megszállotta, habár több oknál fogva az imperiumhoz nem csatolta. Kuzsinszky is azt mondja: »Valamely barbár földterület meghódítása még nem jelentette azt, hogy az a római birodalom provinciája.« [...] Az állandó letelepedésnek nyomai, mennyire eddig ismerjük, Dévényújfalunál, Maásztnál, Stillfriednél s főleg Stomfánál kerültek elő. Dévény új falunál régi rómainak tartott alapfalak, Maásztnál római lámpákon, hamvedreken áldozati edényeken és érméken kívül castellum maradékai Stomfán, mely mint őskori öntőműhely is ismeretes régészeti irodalmunkban a légió X Germania bélyegeivel ellátott római téglák vizvezető csövek sőt egy római fürdő maradványai is találtattak, mi egy castrumnál is többet bizonyít, mert