Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

éjjelén ár viszhangzott lova a vigilák kiáltása s az abba világító őrtüzek, egyúttal a római szellem és műveltség világító fáklyái is voltak. Hogy melegük nem volt, hogy az épület mégis összeomlott, annak oka az volt. hogy a haladó emberi szellemet már nem tudta kielégíteni a sok istenség kopott nimbusa, hiába importáltak keleti frissítő valláskultuszt is,' nem volt meg többé az államban a valláserkölcsi ragasz, a kereszténység pedig, melynek tanai nem ismerték a római és barbár, úr és szolga közötti kiilöiAbséget (amire ők világhatalmukat alapították), demokratikus voltánál fogva merőben ellenkezett a rómaiak szellemével, mely az apostolok néptribunságát már nem bírta el. Hogy a rómaiak kivonulása után nem tiintek el egyszerre a római városok, s hogy az erődökkel együtt nem maradtak lakatlanok, feltehető, sőt vannak erre írásbeli bizonyítékok is. Kuzsinszky' az aquincumi castra kérdésével kapcsolatban mondja : „Téves azt hinni, hogy a légiók elvonulásával a római városok rombadőltek s a vidékek lakatlanná váltak. Egyes városokról, mint Carnuntumról és Aquincumról határozott adataink vannak, hogy a VI. században fennállottak és hogy védelmükről is történt gondoskodás. Tanúskodik Procopius is,' ki Julianusról (527—566) említi, hogy a Dunamentét erődökkel látta el. Czobor Béla'dr. és Kerékgyártó Árpád

r'szerint nemcsak a VI. sz.-ban állott volna fenn még Aquincum, hanem még a honfoglaló magyarok is bámulták azt. Ezenkívül fennállottak még Pozsony, Győr, Szeréin. Titel, Zimony és Belgrád. Henlszmann" is 1 Kuzsinszky. M. N. T. I. (XXI — CCXXX 2 Arch. Krt. XVII. 895 1. 1897. De aedificibus IV. ö. 1 Századok XI. 010. 5 A műveltség fejlődése Magyarországon I. r. Középkor 889—1849. 6 Magyarország őskeresztény és átmeneti stilíí műemlékeinek rövid ismertetése 145 1.