Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

21 térképei -szerint pedig a határ a mai főág partját követte, valószínű olyan forma gondoskodás történt, hogy a fenti utiváztól északra is kellett lenni őrtornyoknak, vagy kisebb burgusoknak, melyekből az északi határt szemmel tarthatták úgy, mint a basaharci és Malompatak közötti kiilső övnél történt Castra ad Herculem (Pilismarót) mellett, egymástól bizonyos távolságban levő 6 toronnyal. Hogy ezek csak a mosoni vagy a Fő-Dunaágig érhettek-e, egyáltalán nem tudjuk. Hédervárról Monnnsen nevez ugyan egy sírkövet (C. I. L. III. 11052.) de valószínű Óvár vagy Barátföld-pusztáról került oda. Hogy a fölötte elterülő Csallóköz szigeten voltak-e római települések, erről sok vita folyt, de nagyon valószínűtlen. Sem a rómaiaknak sern a barbároknak nein lehetett érdekük, hogy magukat egy kalitkába zárják, hol nem csak előrehaladás, de a visszavonulás is korlátozva volt. Ha a quadok részéről támadás történt a Carnuntum—Vác közötti Duna szakaszon keresztül, úgy az vagy Pozsonynál, vagy Komáromtól lefelé ment végbe. Mert leszámítva a három fő ágat, a Csallóköz számtalan vizere, mocsara között a szigeten keresztül nem igen tudtak volna, egy az ő taktikájuknak megfelelő gyors lecsapást csinálni. A Dévény és Vág torkolat, vagy Komárom közötti Duna szakasz 121 km. hosszú és 491 szigetet tartalmaz.' Pozsonytól kezdve Komáromig az Érsekújvári Dunaág, Vág-Duna (Gúla—Komárom köze) leszámításával 118 a mosonyi Duna 68 km. hosszú s a 491 sziget 507 km

2 folyamtérre szorítkozik. F 491 sziget, illetőleg zátony, vagy homokpart úgy oszlik meg, hogy 577 az öreg Dunára, 114 pedig a kis vagyis az érsekújvári Dunaágra esik. Hogy a hadi operátiókra sem akkor, sem később nem volt alkalmas terrénum, az kitűnik a fentiekből is. Ortvay, Henrik császárnak 1052 körüli hadjárataival kapcsolatban, mely a régi vízrajzról irt munkájában 1 Ortvay, Természettud. Akad. értek. X. köt. III. sz. 1880.