Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)

Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János

18 volt a pozsonyi magaslaton katonai állomást létesíteni, s ez kiválóan alkalmas hely volt erre, mert innen messze beláthatta az ott történő dolgokat és észrevehette az alkonyat után fellobogó őrtüzek jelzéseit is. Mivel a quadok nem voltak oly harciasak, mint a dákok, a velük kapcsolatban kifejlődött jogviszony is másként alakult. A rómaiak a fegyveres leigázás helyett itt megelégedtek gazdasági érdekeik biztosításával, ami főképpen abban állott, hogy ezeknek bányatermékeit saját ipari és hadi céljaikra biztosították. Ortvay a mai várkastély helyére vagy a köré gondolja helyezni a római erődöt, de a sok építkezéssel járó átalakítás stb. miatt nem lehet annak helyét megismerni. „Az erőd aljában ott, hol most Pozsonynak nyugati része terül el, hol már akkor rendes folyami átjáró volt, nagyon élénk kereskedelmi és vásárhelynek kellett virágoznia. Nem volt az barbár város, avagy helységtele, mert ilyet a római ilyen közelben nem tűrt volna meg, hanem inkább olyan hely volt ez, melyen vevő és eladó találkozott és készpénz mellett az eladó tárgy árában megalkudott. Ennek a nagy forgalomnak tulajdonítható a Pozsonyban és közvetlen környékén előforduló érmek sokasága is."

1 A barbár idehozta árúcikkeit, fegyvereit, ékszereit, bőrneműit, különösen két ásványt, melyet a római örömest vásárolt a maga fényűzési szükségleteinek kielégítésére. Egyik a gránát, másik az opál. A borostyánkő Carnuntumban nem ismeretlen tárgy

2 és oda úgy Dévény mint Pozsony vidékén át juthatott. — Ezért a csődület e helyeken oly élénk lehetett a római korszakban, mint talán sehol másutt a Duna mentén Carnuntumtól lefelé Aquincimig. Ortvay a mai pozsonyi vár falaiban római építőanyagot, római köveket vélt felismerni, ami csak1 A pozsonyi ev. lyceum Simkí-féle érem gyűjteménye darab számait illetőleg hazánkban a 4-ik helyen áll, értekben pedig a Nemz. Múz. gyűjteménye után a második. 2 Kubitsek-Frankfurter: Führer durch Carnuntum Wien 1904.