Fehér Csaba: Tóth-Kurucz János – A leányvári kövek vallatója (Tata, 2010)
Római nyomok a pannóniai Duna-limes balpartján. Írta dr. Kurucz János
14 is 1 találtattak, mi egy casírumnál is többet bizonyít, mert a Castrum egyszerűen katonai, tehát muló, ideiglenes hadműveletnek képezi emlékét (?) míg ellenben a fürdő már a polgári s így állandó letelepedést jelent. Magyarfalva és Jakabfalva mellett (már majdnem Malackánál) szintén gyakoriak a római érmek. 2 E leletekből mindenesetre kitűnik, hogy a Pozsonytól északra eső vidék a római megszállás területét alkotta és ebből azután az is bizonyos, hogy maga azon hely is, melyen ma Pozsony áll, a római időszakban szintén római megszállás volt." Sem a római lámpák, pénzek, hamvedrek és áldozati edények, de még a téglák sem feltétlen bizonyítékai a római letelepüléseknek, mert mint labilis dolgok könnyen átkerülhettek ezek a Morva partjára, anélkül is, hogy ott rómaiak laktak volna. Sőt később arra is látunk példákat, hogy nagy sírkövek, hatalmas kőtömbök is messze felvándoroltak a Dunától északra eső barbár területekre. Legbiztosabb criteriumai volnának az állandó római településnek az idézett széljegyzetekben emlegetett falalapok, lett légyen az akár fürdő, akár vízvezeték, vagy más épület. Ha fürdő vagy más magánjellegű római építkezés alapjait tudták egész határozottsággal konstatálni, az eo ipso feltételezné valamelyes erőd, castellum, vagy legalább is burgusok létezését. Carnuntum fontosabb volt Brigetiónál és Aquincumnál is, s ha ezek contra erődökkel voltak elláíva, stratégiai helyzetéből következtetve, ily exponált helyen, mint a Morvának a Dunához vezető haránt-völgytorkolata szintén kellett ilyen contra und 3 Fuss breite, und ein grosse Menge von Ziegeltriimmcrn, als Supren eines Castells, zu dem die in der Neugasse voraussetzende Wasserleitung das Wasser des vorbeillissenden Baches beleitet haben dürfte. Kenner i. h. 273—274 II. 1 Arch. Ért. IX. 440. 1839. 2 V. ö. Kenner fenti művével.
