Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
II. fejezet: A tímári munka
92 kecskéből álló állatállományra165 pedig 13 juhász, három lovász és három kanász vigyázott.166 A pannonhalmi apátság javainak Szent László utasítására 1083-1095 között készült összeírásában jelentős számú sertést említenek a zselici erdőben: „A zselici erdőben van egy praedium, amit László király adott a disznók legeltetésére harminc mansio kanásszal és háromszáz disznóval.”167 140 évvel később, 1233. június 6-án, az apátság elégedetlen jobbágyai ügyében Esztergomban meghozott ítéletben szereplő adatok is arra utalnak, hogy Pannonhalma birtokában komoly mennyiségű állat volt.168 A gyarapodás egyik forrása a világiak által tett adomány volt. Erre példa Színes úrnő 1146-ban kelt végrendelete, amelyben a Somogy megyei Chutus (Kutas) birtokot tartozékaival a pannonhalmi bencésekre hagyta. A birtokhoz egyebek mellett száz juh, harminc sertés és harmincnégy csődőrből és kancából álló ménes tartozott,169 és ez még nem is volt kiugróan nagy mennyiség. Egy 1297-es hatalmaskodás során a Komárom megyei Radvány faluból például 400 ökröt és tehenet, 16 lovat 1000 kecskét és juhot valamint 200 disznót hajtottak (VTLLANI 1909, 258.; KRISTÓ 1988, 213-214.) A könnyű keleti lovak mellett azonban hamarosan megjelentek a ‘nehéz’, nyugati lovak, melyek nyilvánvalóan a páncélos lovagokkal kerültek be az országba. Ezek persze nem voltak olyan óriásiak, mint mai fajtáik, de a keleti könnyű lovaktól jól elhatárolhatók. (BÖKÖNYI 1994. 227.) A nehéz’ nyugti lovak meglétére már Kálmán kori írásos adat van, hiszen Kálmán király rendelkezése páncélos sereg felállítására feltételezi a nagytermetű, hidegvérű lovak tartását, természetesen csak királyi ménesben és a nagybirtokon. (MOT 1984,11/971.) A fentiekben megrajzolt képet összefoglalva olvashatjuk egy ugyancsak korabeli forrásban. Egy 1308-ban nálunk járt francia domonkos az alábbiakat írta a Magyarországon látott lovakról: .Általában apró lovaik vannak, bár egyébként erősek és gyorsak, a főrangúaknak és a nemeseknek azonban nagy és szép lovaik vannak.’’ (KRISTÓ 1988, 212.) 165 GYÖRFFY 1966, 364. 166 PAULER 1899,1/49. 167 PRT I, 592. „Quindecimum praedium est infra siluam selez, quod dedit rex l. ad pasturam porcorum cum XXX. mansionibus subulcorum, et trecentis porcis. ” Utóbb 10 makkoltató falu is létesült ezen a birtokon. (MOT 1984,11/924.) A sertés a nyesttel és a mézzel együtt általában etnikai adónem volt, amely elsősorban a szlávságra volt jellemző. (Disznót természetesen a magyarok is tartottak.) (MOT 1984, 11/972.) Amikor 1255-ben IV. Béla a dubicai várjobbágyok kiváltságait megerősítette Pesten, sertésekről és nyestadóról tett említést. Az iratból egyébként az derül ki, hogy disznó fejében sem ők, sem jobbágyaik — ha száz vagy kétszáz darabjuk is van — nem adnak többet egy disznónál. A nyestbőradót pedig csak jobbágyaik és nem ők maguk fizetik. (PAULER 1899,11/226.) 168 PRT I, 718-721. ,A kanászok falvából való emberek pedig azt panaszolják, hogy jóllehet minden két háztól adnak az apátnak és a konventnek egy sertést és 60 kecskebőrt elegendő zsiradékkal, ezenfelül fizetnek 400 akó java búzát, Uriás apát jogtalanul követi szolgálatra, hordók készítésére, szekerek vontatására kényszeríti őket, ezenfelül pedig jogtalanul arra is kényszeríti őket, hogy bárány-, gida- és méhtizedet fizessenek.” „Homines nempe de villa custodum porcorum conqueruntur: Quod cum solvant abbati et conventui de singulis binis mansionibus unum porcum et LX (sexaginta) pelles caprinas cum arvina sufficienti et solvent etiam CCCC (quadringentos) acones optimi tritici, abbas Vrias compellit eos facere lagationes, parare tunellas, portare plaustra indebite, insuper compellit eos indebite solvere decimas agnorum, edorum et apum. ” 169 PRTI, 597-598. „Coves, XXXporci cum subulco, equatia XXIIIequorum et equarum cum mansione trium hominum, V vinee cum V mansionibus in vita, que dicitur Radi. ” A lovak nagy számára jellemző, hogy még egy olyan kis monostor is, mint a baracskai, 1212-ben 130 kancát kapott alapítójától. (ENGEL 2001, 50.) 80
