Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
II. fejezet: A tímári munka
Ráadásul míg a nyersbőrök az állatról való lenyúzás után friss, azaz „zöld” állapotban az állat korától és bőr zsírtartalmától függően 50-70% vizet tartalmaznak és 22-39% fehérjét,59 addig a nem azonnal feldolgozott, hanem szárított, vízmentes nyersbőrben a fehérjetartalom átlag 98,5%.60 A fentieken kívül még több olyan tényezővel kell számolni, ami a bőr kikészítését bonyolítja. Az egyik abból fakad, hogy az állat különböző testrészein a bőr eltérő feladatokat végez, ennek megfelelően az nem egyforma minőségű, és eltérő tulajdonságokat mutat attól függően, hogy az állat testének mely részét borítja. Az időjárásnak legjobban a hát van kitéve, így a bőr ott a legerősebb, legedzettebb, viszont a lágyékos részeken a védő funkció csekély, így itt simulékony és vékony. A gerincvonaltól jobbra és balra eső, tükörképileg egymásnak megfelelő részek sem egyeznek teljesen, hiszen a tehén is rendszerint csak egyik oldalára fekszik, amelyen ezért a bőre minőségileg valamivel alatta van a másik oldalnak, így pl. hajlamosabb a barkarepedésre. A legértékesebb rész a hátdarab, ami 50-60%-t teszi ki a bőrnek. Ez az állatbőr közepe, amely a faroktól a nyakig, oldalt a has közepéig és a hátsó comb felső részéig terjed. Itt a legtömöttebb, legszilárdabb, legrugalmasabb a bőr, erős rostú, egyenletes vastagságú, finom és egyenletes barkájú. A hátdarab után minőségileg legjobb a nyak, ennek azonban nem olyan egyenletes a vastagsága és valamivel lazább szövetű, mint az előbbi. A homlok és a pofák alsórendű minőségűek, ezért rendszerint levágják, és külön dolgozzák fel azokat. A hasrész a legegyenetlenebb felület, vékony, laza, ezen vannak a leggyengébb részek, a lágyékok vagy az ún. málas részek. 61 Mint a fentiekből kiderült, egyetlen állat esetében is különböző lehet a bőr minősége és milyensége attól függően, hogy az állat testének mely felületéről származik. válik, és zsírszövetek is találhatók benne. Egyébként minél több zsírsejt van a recerétegben, annál lazább a bőr. Ilyen jellegű például a juhbőr.) Szakítási szilárdsága nagyobb, mint a szemölcsrétegé. Ez a rész a lóbőr és szamárbőr far feletti, ún. tükörrészében oly tömött, sűrű rostszövedékből alkotott, hogy a víz és levegő áthatolását is gátolja, ezért e tükörrészeket általában a bőr elejétől elkülönítve dolgozzák fel. A receréteg alatt van, de attól élesen nem különül el, a hájas réteg, amely a húst közvetlenül takarja, ezzel csak lazán, rostok útján függ össze, és ettől könnyen eltávolítható (bőrlefejtés). Az irhának a háj réteg felé eső oldala a húsoldal. A bőrgyártás folyamán az előkészítő műveletek által a felhámot — a szőrmés bőrök kivételével — rendesen, míg a hájas réteget mindenkor eltávolítják. Az így, a felhámtól és a hájas rétegtől megfosztott nyersbőrt nevezik pőrének. (HOLLUB 1948, 10.) 59 A marha, borjú és a kecske bőrében aránylag kevés zsír van, a juhbőr zsírtartalma viszont a 30%-ot is elérheti. (HOLLUB 1948, 12.) 60 HOLLUB 1948, 12. 61 HOLLUB 1948, 11. 58
