Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
I. fejezet: A régészeti feltárás
letű, 110 cm mély gödör keleti széle az „L” alsó szárában 3 keskeny „lépcsővel" volt tagolva. A kisebb déli gödör (amelybe déli irányból, illetve amelyből északi irányba 1-1 keskeny, sekély árok csatlakozik) betöltésében semmilyen anyag nem volt. A nagy északi gödör mészszemcsékkel kevert barnásszürke betöltésében, ha nem is nagy számban, de voltak késő középkori cserepek, állatcsontok, és előkerült egy kisméretű vaskés is. A 16. szelvény folytatásaként közvetlenül a kőgyűrűs rész nyugati oldala mellett húzott 17 -es szelvényben 4 gödröt is kibontottunk (42. kép), ám régészeti anyag (sem csont, sem cserép, sem vas) kettőből egyáltalán nem került elő. A szelvény délkeleti sarkában téglalap alakú beásást találtunk, melynek csak egy 70 cm széles, 165 cm hosszú részletét tudtuk kibontani. Mélysége 55 és 30 cm közé esett, ebben nem volt anyag. A szelvény közepén talált 106x119 cm-es alapterületű, 35—44 cm mély gödör ugyancsak teljesen üres volt. Az északi szelvényfalnál megtalált gödör egy nagyobb szemétgödör szelvénybe eső részlete volt, míg a nyugati szelvényfalnál előjött amorf alakú gödröt ugyancsak szemétgödörnek lehet tartani a bontásakor előkerült késő középkori cserepek, állatcsontok alapján. Ugyancsak atipikus gödrök kerültek elő a temető keleti, északkeleti szélénél. Ezekben azonban volt régészeti anyag, valószínűleg szemétgödrök lehettek. A kisebb gödrök a 6-os temetőszelvényben 6,6x4,8 m-es területet foglalnak el. (43. kép) 49 42. kép: A 17. szelvény gödrei
