Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

I. fejezet: A régészeti feltárás

36. kép: Gödör a 3. temetőszelvényben (2)

Nagyjából kerekded alakú volt, mérete is megegyezett a keleti részen találtával (3 m körüli), mélysége szintén hasonló, 80-90 cm volt. Ebből is szinte alig jött elő

anyag; kevés késő középkori cserépen, egy vaskésen és néhány szórt embercsonton kívül semmi. Vízszintes fenékrészének (szélessége 240 cm) mintegy kétharmadát 20 cm-rel mélyebbre ásták, mint a keleti harmadot. Ebben az esetben ugyancsak egyértelmű volt, hogy a gödröt nem szemét számára ásták, de ugyanúgy nem lehetett tudni azt, hogy mi célt szolgált egy ekkora, csaknem teljesen üres gödör a felhagyott temetőrészben, mint az előző esetében. Azt ugyan fel lehetett volna tételezni, hogy valamilyen szerves anyagot szórtak bele, ami később elbomlott, és ezért volt üres, de bizonyítani ezt nem lehetett; így hiteles magyarázatként nem állta meg a helyét.

Az előzőeknél kisebb, (160x180 cm) viszonylag sekély (60 cm), de széles fenékrészű gödör került elő 2002-ben az északi kőgyűrűktől 8-10 m-re északra a 15. szelvényben. (37. kép) Az 1998-ban a 14-es szelvény délkeleti sarkában megtalált gödör esetében annyi a közös az előzőekkel, hogy csaknem teljesen üres volt, és kerek alakú. (38. kép) Mérete ugyan ennek is kisebb (átmérője 120 cm, mélysége 60 cm) a többinél, de a fenékrész a kis méret ellenére is széles (90 cm).

37. kép: Gödör a 15. szelvényben

38. kép: Gödör a 14. szelvényben

47