Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)
Mellékletek
5. melléklet JELENTÉS a Petényi Sándor által Baj lelőhelyen 1996-ban végzett feltárás faszénmaradványainak xylotomiai vizsgálatáról Ilyen mennyiségű faszénanyag xylotomiai, antrakotomiai vizsgálatára -ismereteim szerint- ezidáig nem került sor Magyarországon, mert a korábbi elemzések során néhány, vagy néhány tucat maradvány fafajmeghatározását végezték el a szakemberek. Mivel az ilyen szériavizsgálat (egy ásatás, összes -több száz darab- faszénmaradványának, teljes körű elemzése) párhuzam nélküli, több módszertani kérdésre is válaszolnunk kellett az elemzések végzése közben, illetve ki kellett dolgozni a szükséges és alkalmazható módszereket A hagyományos vizsgálati módszer (a maradványok beágyazása és tartós preparátum készítése) alkalmazása esetén egyetlen preparátum elkészítésének anyagköltsége (az 1998 eleji árakat figyelembe véve) kb. 50 Ft kiadást, és kb. 1 munkaóra ráfordítást igényelt volna. Jelen esetben közel 800 minta vizsgálatát kellett elvégeznünk, így ez az út járhatatlannak bizonyult ráfordítható idő és pénz hiányában Ezért el kellett vetnünk ezt a módszert és más utat kellett választanunk. A maradványokat sztereo-binokuláris mikroszkóp (Zeiss-Cytoplast SM XX) segítségével vizsgáltuk 10-16 szoros nagyítással. Az első néhány zacskó feldolgozásánál megelégedtünk az előforduló fafajok meghatározásával. A későbbiekben megpróbáltunk az előforduló fafajok arányára is következtetni a minták számából. Fontos hangsúlyozni, hogy a mennyiség oszlopban lévő adatok csak tájékoztató jellegűek, mivel nem tudjuk, hogy a maradványok a kiásás, kiemelés, tárolás, szállítás során mennyire aprózódtak így statisztikai elemzések elvégzésére ezek az adatok alkalmatlanok! Mégis a fafajok arányáról tájékoztató jellegű információt adnak Komoly gondot jelentett, hogy a maradványok illetve töredékeik vizsgálatakor általában kis felületet, és egy metszési síkot (keresztmetszet) vizsgálhattunk. E miatt a fajmeghatározás időnként bizonytalan (pl nyárak és füzek szétválasztása) és a species meghatározására néhány fajt leszámítva nem is nyílt lehetőségünk. Mindezek figyelembevételével az alábbi vizsgálati eredményt rögzíthettük: 299
