Petényi Sándor: A baji nemesi udvarház gazdasági tevékenységéről, különös tekintettel a tímárkodásra. Adatok a középkori magyar bőripar történetéhez (Tata, 2010)

Mellékletek

1. melléklet____________________________________________________________

illetve az, hogy metallurgiai salakot leginkább bucakemence maradványok mellett szoktak találni, bár a lelőhelyet konkrétan nem ismerem. Mindazonáltal kovácsolás salakjainak nincs tipikus, kizárólagosan jellemző külalakja, gyakran összetéveszthető a metallurgiai fázisból származó kemencesalakokkal. A korabeli technológiára jellemző alacsony S- tartalom (szinte azonos mindkét mintánál) szintén megjelenik, a C-tartalom (mintánként szintén nagyon hasonló) valamivel nagyobb, mint amit a korai középkori olvasztásokból származó salakok legtöbbjénél találtam, de nagyságrendjében beleillik a faszénnel történt újrahevítés és kalapálás alatt keletkezett kovácssalakok sorába.

Metallográfiái vizsgálat céljából a 2. mintáról letörtem egy kis darabot melyen a Miskolci Egyetem Fémtani Tanszékének pásztázó (scanning) elektronmikroszkópjával vizsgálatokat végeztünk. A mintáról rendszámérzékeny nagyítási képeket készítettünk, amelynek jellegzetessége, hogy az egyes elemek rendszámának növekedésével az aktuális terület egyre világosabb szürkeségű.

A mintáról készült 150-szeres nagyítás dendrites megszilárdulást mutat. (1. kép)

1. kép

A 2/1. spektrumon (a szürke területről) Si-Ca-Fe-K-tartalmú oxidos rész található, minimális Al-tartalommal, (kémiai elemzés Al2C>3-ra nem történt). Ebbe ágyazódtak a homogén tisztán vas-oxid dendritek, a 2/2. spektrumon csak vas látható. Az elemspektrumokon a csúcsok nagysága nem jelent mennyiségi arányt, csak az egyes elemek megtalálási valószínűségére utal. Gyakorlatilag alapvetően vasszilikátos vélhetően fayalitos (2FeOSi02) - mérsékelt Ca- és K-tartalmú komplex salakháló vesz

276